Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Kollarits Krisztina: "Csetepaté" az irodalomban

Három Nemzedékedet, Tommy Cécile Bujdosó könyvit és azután - persze utánnatok tisztes távolságban - Horváth János Aranytól Adyig czimíí füzetét. Ha nem is értetek talán mindenben egyet. egy irányt képviseltek s nevetek eg1 program lenne." Kiebelsber Kuno levele Szekfű Gyulához, 1921. július 23., Egyetemi Könyvtár Kézirattár, G628.

! Lackó Miklós, Az ifjúkonzervatívok és az ellenkultúra, Világosság, 1993, 3., 40.

4 Lackó Miklós, Korszellem és tudomány, Gondolat Kiadó, Bp., 1988, 21.

5 1913-ban jelent meg Szekfű Gyula Száműzött Rákóczi című könyve, amelyből politikai ügy lett. Szerzőjét hazafiatlansággal, Rákóczi deheroizálásával vádolták. (Erről részletesebben: Lackó Miklós, Korszellem és tudomány, Gondolat Kiadó, Bp., 1988, 32-41.) A Forradalom után című cikkében (Magyar Figyelő, 1912) Horváth János a Nyugatosok elődjeként Vörösmartyt jelölte meg, amire Tisza István (Rusticus álnév alatt) tiltakozó-rendre utasító írásban reagált.

f‘ Schöpflin Aladár összegyűjtött levelei, Pannónia Könyvek, Pécs, 2004. (147., 150., 151., 160., 206., 207/B. számú levél.) Szekfű [elvetésére Horváth János 1918-ban így válaszolt: ..December végén kelt leveledre nem válaszoltam, minthogy te sein kívántad. Azt azonban már akkor is megírhattam volna. hog> a Nyugathoz nem megyek. Olyan felfogással o róluk, amilyennel én vagyok, közéjük nem állhatok be. Ez azonban egyáltalán ne befolyásolja a te elhatározásodat. Ostobaság volna, bog)1 megnémulj. A nyilvánosság minden esetre szükséges." Horváth János levele Szekfű Gyulának, 1918.1. 20.; Egyetemi Könyvtár Kézirattár, G 628.

Bisztrav Gyula, Közös fórumok. Szekfű Gyula és Szerb Antal. Szerb .Antal emlékezete, Kairosz, 2002, 132., illetve Mikó Krisztina, Halász Gábor, Balassi Kiadó, Bp., 1995, 40. h Szentkuthy Miklós, Frivolitások és hitvallások, Magvető Kiadó, Budapest, 1988, 248.

" Napkelet, 1926, 473-74. Charles Lalo 1925-ös Esthétique című művének ismertetése.

" A francia vélemények, Nk., 1927, 86-88. ; A konzervatív Berzsenyi, Nk. 1928, 265-69. ; A szkepticizmus, Nk. 1928, 304-16.

" Eckhardt Sándor, Ujfrancia leíró nyelvtan, Nk., 1929, 227-28.;Tolnai Vilmos, Magyarító szótár, Nk., 1929, 375-76.; Farkas Gyula, Mécs László, Nk., 1929, 930-31.

'■’Kosztolányi levele Juhász Gyulához 1920. II. 15. (K. D. levelek-naplök, Ozíris Kiadó, Bp., 1996, 433.) vág}’ az L'j Nemzedék Pardon rovatában megjelent egyes írásai. A megromlott Babits-Osvát viszonyról : Sipos Lajos, A Nyugat csendes válsága 1923-ban (Nyugat-jelenség, szerk. Szabó B. István, Anonymus Kiadó, Bp., 1998, 164-71.)

15 Szabolcsi Miklós, József Attila élete és pályája I., Kossuth Kiadó, 2005.

14 Bisztrav Gyula, Az irodalomtudományi társaság. In: Szerb Antal emlékezete, 156.

'■ Halász Gábor, Emlékezés a szerkesztőnőre, Nk., 1937, 338.

u‘ Miko Krisztina, Halász Gábor, Balassi Kiadó, 1995, 14.

1 Kritikai Napló rovatát a Napkelet 1930. október 15-i számában indította el.

15 Szentkuthy Miklós, Frivolitások és hitvallások, Magvető Könyvkiadó, Bp., 1988, 248-52.

'' Korunk Szava (1931-38) katolikus folyóirat, szerk. Széchenyi György, Aradi Zsolt, Bállá Borisz; Magyar Kultúra (1913-44) konzervatív katolikus társadalmi és tudományos szemle, szer. Bangha Béla, Czapik Gyula, Nvisztor Zoltán; Fiatal Magyarság, férficserkészek lapja, szerk. Boldizsár Iván, Szabó Zoltán; Vigília (193 5-) katolikus irodalmi folyóirat " Horváth János, Új közízlés felé, Nk., 1923, 1, 88-89.

:| Fiatal Magyarság, 1937. 1. sz. 2-4.

“ ..Nagyon érdekes, hogy csaknem mindenki a Napkeletben kezdte pályafutását. És azért ott. mert oda sokkal könnyebb volt bejutni, mint például a Nyugatba. Mondhatnánk azt is, hogy a Napkelet az író számára a Nyugat előcsarnoka volt. Természetesen csak a tehetséges írók számára." Rónay György, Holtig hűnek kell lenni..., In: Szerb Antal emlékezete, 229.

Rónay György, Egy nemzedék nevében, Magyar Kultúra, 1938, 261.; Thurzó Gábor, Klasszicizmus, Nk., 1939, 297.; Sőtér István, A legújabb nemzedék talányos arca, Nk., 1939, 304.; Mátrai László, Proust után, Nk., 1939, 301

:4 Fábián István, Irodalmi csetepaté, Magyar Szemle, 1939, l.sz., 72-77.; Lovass Gyula, Mégegyszer a fiatal nemzedék útjáról, Nk., 1939, 289.; Rónay György, Mégegyszer a „fiatalokról”, Nk., 1940. 289-293; Fábián István, Mai irodalmunk ellentétei és feladatai, Nk., 1940, 294-300.

57