Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Kollarits Krisztina: "Csetepaté" az irodalomban
Ennek fő okát a külső (gazdasági-politikai) körülményekben látta. Olyan világban nőttek fel, és élnek, mely megköveteli a józanságot. A konzervativizmus a valóságból indul ki, a forradalom az elméleteit akarja megvalósítani. Ez a kor kevés teret enged az álmodozásnak, inkább felelősséget ró a fiatalokra. A konzervatív kritika feladata a sajátosan magyar keresése és támogatása az irodalmi művekben. Biztosítani a nemzeti lélek folytonosságát: a hagyományokból kiválasztani és átformálni a menthetőt, az újból támogatni mindent, ami összeegyeztethető a régi ideáljaival, „hog)i nyugodt átmenetet tudjon biztosítani a régiből az újba.” Ez utóbbi megfogalmazás kísértetiesen hasonlít Horváth János szerves fejlődés elméletéhez, melyet a Napkelet első számában, a kritikai rovat programadó cikkében fejtett ki.20 1937- es A szellemi Magyarország' című írása ugyanebbe az irányba haladt: Továbbra is fontosnak tartja, hogy a magyar irodalom a sajátosan magyar hordozója legyen, de egy lépéssel tovább is lép. Az I. világháború után kialakult irodalmi irányzatok (ókonzervatívok, fiatal konzervatívok, nyugatosok, újkatolikusok, népiek) sokféleségét nem tartja jónak, a szellemi élet egységének hiányára panaszkodik, mivel szerinte a kor politikai helyzete egységes állás- foglalást és útmutatást igényelne a szellem embereitől. Ebből a cikkből érthető talán meg leginkább a 2. és 3. nemzedék közt lezajlott vitában elfoglalt kissé merev álláspontját. Fábiánt a ’30-as években induló fiatalok egy részéhez személyes ismeretség is fűzte: Rónay György például tanítványa volt a gödöllői gimnáziumban. Többen közülük a Napkeletnél indultak: Rónay 193 3—40-ig, Sőtér István 1935—40-ig, Thurzó Gábor 1934-40-ig, vagyis a lap megszűnéséig volt a Napkelet munkatársa.” Fábián a legfiatalabb nemzedék több tagjáról írt bátorító kritikát a Napkeletben, például Rónay első verseskötetéről vagy Thurzó Gábor Előszó című regényéről. 1938- 40 folyamán érdekes vita alakult ki az ún, második és harmadik nemzedék között, ennek egy része a Napkelet hasábjain zajlott. A vita kirobbantója Szerb Antalnak a Könyvek és ifjúság elégiája című 1938-as cikke volt. Különösen az az állítása sarkallta vitára a fiatalokat, miszerint a 3. nemzedékből hiányzik a „dac, a szekta, a jelszó, a révület, a mánia”, tehetségesek, de nem akarnak semmi újat. Szerb Antal cikkére Rónay György a Magyar Kultúrában válaszolt, Thurzó Gábor, Sőtér István, Mátrai László a Napkeletben írták meg véleményüket.2’ Magyar Szemle beli cikkében Fábián István eredetileg csak Bugovits Anikó 55
