Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Kollarits Krisztina: "Csetepaté" az irodalomban
így nem meglepő, hogy bár a válságban levő Nyugat ugyan nem veszítette el teljesen presztízsét, de tekintélye, a ’20-as években fellépő fiatalokra gyakorolt vonzereje kisebb volt, mint korábban. A Nyugatnál 1923-24 során „a kifulladás tünetei szaporodnak”, csak az egy-egy munkatársat köszöntő számok (1923-ban az Osvát-és az Ady-szám, 1924-ben a Móricz- és a Babits-szám) emlékeztettek a régi Nyugatra, egyébként a lap „átlagos anyaga, a kevés fiatal, a sok rutin-cikk” hanyatlásról, fáradtságról árulkodott. Ezért hirdette meg Babits 1925- ben a Nyugat új korszakát A Vörösmarty Akadémiáról, majd az Új klasszicizmus felé című cikkében, mert érezte, hogy a Nyugat „nem vonzza igazán magához a jelentős fiatalokat, bogy meggyöngült centrum szer epe, hogy Kassák és Szabó Dezső, hog)' a Napkelet és a kis irodalmi folyóiratok elveszik előle a levegőt. ”l ! Személyes okok, a megváltozott gazdasági-politikai helyzet, új orgánumok létrejötte egyaránt közrejátszott abban, hogy a tehetséges fiatalok nem feltétlenül, illetve nem kizárólagosan a Nyugat gárdáját erősítették. Szabó Lőrincnél és Németh Lászlónál egyértelműek a személyes okok: Szabó Lőrinc pályáját Babits pártfogoltjaként a Nyugatban kezdte, életművének nagy része azonban nem itt jelent meg. Ahogy ez Kisnaplójából is kitűnik, kezdettől nehézségei voltak Osvát személyével és az általa képviselt szellemiséggel, később pedig a Babitscsal való szakítás végképp eltávolította a laptól. Nem tudott beilleszkedni a Nyugat gárdájába Németh László sem. Első jelentős irodalmi sikerét ugyan itt érte el - az 1925-ös novellapályázat megnyerésével -, de Osvátot taszították Németh László organizátori hajlamai, illetve a kozmopolita-liberális felfogással szembehelyezkedő, az irodalomban a sajátosan magyar elemeket kutató szemlélete. Németh kritikusi pályakezdése így a Protestáns Szemlehez és a Napkelethez kapcsolódott, majd egy rövid, néhány hónapos Nyugatbeli intermezzo után (1931-32) végképp saját lapot alapított. A személyes konfliktusok, érdekek összeütközése mellett azt is nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a 1919 után megváltozott viszonyok között a Nyugat által képviselt liberalizmus és modernség vesztett jelentőségéből. Másrészt indulásakor a Nyugat szinte egymaga volt a modern irodalom fóruma, a ’20-as évekre ez az egyeduralma megszűnt. 1923-ban megindult a Magyar írás, 1924-ben zz Est-lapok irodalmi rovata, az évtized második felében pedig már az új nemzedék számára újságok és folyóiratok egész sora nyújtott publikálási lehetőséget. „Néhányan közülünk hírlapírói pályára léptek: Hevesi András a 8 Órai Újságnál, Kecskeméti György a Pester Lloydnál szerzett magának tisztes pozíciót; Fábián István, Kerecsényi Dezső, Szerb Antal és még sokan mások, középiskolai tanárok lettek; egypáran könyvtárba kerültünk. Es közben szorgalmasan folytattuk irodalmi munkásságunkat - napilapokba, folyóiratokba egyaránt. A Nyugat, a Napkelet, a Magyar Szemle, az Irodalomtörténet és az Irodalomtörténeti Közlemények, a Protestáns Szemle, a Minerva, a Széphalom, az Erdélyi Helikon stb. ” szívesen fogadta a fiatal írókat.14 Es megerősödött a konzervatív lapok presztízse is, a Napkelet kritikai része kifejezetten színvonalas volt: Halász Gábor 1926-32-ig, Németh László 1926— 31 -ig, Szerb Antal 1927-28, Szentkuthy Miklós 1927-29 között volt a lap munkatársa. A szerkesztőnő, Tormay Cécile Halász Gábor visszaemlékezése szerint „a fiatal mohóságnak, amely a legkülönfélébb témákat akarta cikkekben 53
