Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 1. szám - Kovács István: A Közép-Európa fogalom kialakulásának történelmi előzménye a XIX. században
a ALEXA KÁROLY Mi az, hogy „pannon"? Mi az, hogy „pannonizmus"? (1. rész) 1 . PRO DOMO „Dolgozatom” címe nemcsak a felvett témát jelöli meg, hanem utalás is, még hozzá két értelemben és két irányban. Egyfelől Cholnoky Viktornak, a tragikusan korán elhalt századfordulós írótehetségnek, Veszprém szülöttjének, a - fogalmazzunk talán így - „kreatív alkoholizmus” prófétájának, a Balaton-fel- vidék áhítatos lírikusának „publicisztikai dramolettjére”, a „téma” alapművére, a Pannon izmusra emlékszik és emlékeztet, amely a Néhusztnn íveséiből című kötetében jelent meg az első világháborút közvetlenül megelőző és a szerző halálát közvetlenül követő évben, s amelyet olyan kiválóságok elismerő szavai kísértek, mint Schöpflin Aladár és Kosztolányi Dezső. (Utóbbi, mint tőle magától megtudhatjuk, még a kórbonctani intézetben is felkereste a csörömpölő jégdarabok közt elpihentetett barátját. S ez a gesztus mindkét író létfelfogásához ugyancsak illet, jóllehet a „létfelfogás” nem éppen „ehhez” az aktualitáshoz illő szó. Am a „pannonizmushoz” sem... Igen, de hát ők ekkor már csak a nosztalgia szintjén - nem kevés! - voltak „túladunai” illetve „bácskai” magyar írók. Ok már pestiek voltak, s ki tudja, hogy Desirét nem éppen az egyetemi bonctan előtt ihlették meg az Üllői úti „fák”? Amiket egyik mai és méltatlan utódja hajlamos „fuck”-nak jegyezni. Mellékszál.) A cím másik utalási iránya egy elbeszélői problémát óhajt jelezni, amit a szövegkezdő „dolgozat” szó, mint ironikus műfaji önmeghatározás is hangsúlyoz. „Dolgozatom” ebben az értelemben is kötődik Cholnoky Viktor csaknem száz éves írásához. O is kifejthette volna álláspontját szabályos publicisztikában vagy tudományos értekezésben, de megfogalmazhatta volna felismerését és vélekedését akár novellában is. Oka volt annak, hogy valamiféle szakszerű előadás helyett inkább párbeszédet rögtönzött két férfiú között, minden különösebb epikai felvezetés és árnyalás nélkül, noha a díszlet - egy ringatózó csónak a Csopak alatti nádas öbölben a rekkenő nyárban - ugyancsak jelentéserősítő szerepű. (Itt a domboldalban máig megvan - és ez is szükségszerű mellékszál-, noha nehezen azonosíthatóan a Cholnokyak nyaraló villája, s itt a strand, ahova a három fiú, Viktor, Jenő és László járogatott még a boldog Ferenc József-i időkben, s ahol majd Hajnóczy Péter magyar író, fog megfulladni saját belső vizenyőitől már a kommunizmus utolsó évtizedében, Hajnóczy, aki Viktort és Lászlót felettébb tisztelte egyrészt novellista képességeik, másrészt önpusztító alkoholizmusuk miatt.) Cholnoky Viktor utalt írásában nem állításokat fogalmaz meg, hanem két szereplő szavait ütközteti, amitől a sugalmazott vélemény - mert véleménye persze azért van, hogy is ne lenne — árnyalt, megengedő, meditativ. 11
