Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Békés Márton: "Világalkonyat lángol"

II. HAMVAS BÉLA ÉS AZ ÉBREDÉS ELHATÁROZÁSA

1.

Hamvas Béla alkotói korszakai közül a válságra közvetlenül nyitott időszaknak nagyjából az 193 1/32-tői 1943/44-ig tartó szakaszt nevezhetjük. Persze, ekkor sem csak krizeológiai és válságműveket írt, s a témakör előbb, de később is fel- bukkanik nála, mégis a téma intenzíven és az ekkor megalkotott szövegeket generálisan átható módon ekkor volt jellemző rá. Hamvas válságfelfogása markánsan érvényesül második világháborús élményei hatására írott egyik 1943-as szövegében. Ezt, illetve több más írását elemezzük a későbbiekben úgy, hogy Jünger előzetes vizsgálatának összes tanulságát is beépítjük.

Hamvas a világháború első és második fázisában egyaránt harcolt, aktív frontszolgálatot látott el. 1916 tavaszán került ki az orosz frontra, innen írta anyjának: „Lassankint belejövünk ebbe a nomád életbe, hol mindenki magám van utalva.”'1 Hamvas biográfusa szerint a fiatal katona számára életreszóló élményt jelentett a háború, amely alapvető válságot okozott lelkében, mert megrázta és a lét valódi értelmére ráébresztette, s ennyiben pozitív hatással volt rá.’4 (Mindennek a bizonyításával azonban adós marad a kötet.) Hamvas 1917 nyarán kikerült az olasz frontra, ahol csakhamar megsebesült és többé nem volt tűzvonalban. Amennyire bőven és néha túlzottan, akár az intimitás és a lényegtelenség határáig is eljutva idéz Darabos Hamvas-életrajzában az első világháborús levelekből, olyan keveset tudunk meg a ’40-es évek katonai vonatkozásairól. Annyi bizonyos, hogy Hamvas 1942 nyarán Oroszországba került, innen valamikor az év végefelé vagy' 1943 elején térhetett haza, majd 1944 májusában ismét behívták.

Hamvas a ’40-es években páratlan alkotói tevékenységet fejtett ki, ekkortól datálhatjuk az emberi őshagyomány felé fordulását. Az 1944-ben megjelent A láthatatlan történet-ciklus nyitánya, a Vízöntő, forduló- és csomópont is egyben a válságírások és a hagyomány-korszak között. Hamvas a második világháború végén kezdett cl dolgozni a Sáentia Sanyin, ekkorra esik ismerettsége, illetve barátságának elmélyítése a vele rokonlelkű, archaikus kultúra iránt érdeklődőkkel (Gulyás Pál, Weöres Sándor, Várkonyi Nándor, Demény János). A hagyomány szintézisének, az őskori emberiség öröksége számbavételének munkája során Hamvas a fronton tartózkodás éveiben Böhmét és Csuang-cét fordított, de ekkorra esik az, az életmű szempontjából megkerülhetetlen fordulat is, aminek következményeképp Hamvas a kereszténységet az össztradí- ció összegzéseként fogja felfogni." Deményhez írott levelében, 1944 szeptember elején így fogalmazott erről az időszakról: „Külsőéletem egyfonnasága nincs összhangban, nincs arányban a belső tájak hallatlan változatosságával. Sok szenvedés. Nagyon sok. ”’6

Hamvas világháborúval kapcsolatos fő írása - A háború nagysága és az ember kicsinysége (1943)' - a magyar esszéirodalomban különös, merész és egyedülálló jelenség, nem csak stílusa, de filozófiai mondanivalója és meghökkentő témaválasztása miatt is. Ennek és több, a korban keletkezett szövegnek az elemzése reményeink szerint rá fog mutatni arra, hogy71 hamvas a világháborút a válság betetőzéseként, illetve egyik nagyon jellegzetes megjelenési formá70