Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 2. szám - Czakó Gábor: Beavatások

A magyar nyelv belső természetét, fejlődését, a szavak, a szerkezet, az esz­mék összefüggéseit föltáró, korszerű nyelvrégészeti kutatás minden bizonnyal áldásos lenne valamennyi rokon népünk számára! ELŐÍTÉLETEINKRŐL Vajon melyikünknek nincsenek előítéletei? Az előítélet természetünkből, ne­veltetésünkből, tapasztalataink összegződéséből szerkesztett mérce, amely az új értesüléseket rögtönítélő bíróként befogadja, vagy elutasítja. Például a ker­tünkben százával szaladgálnak éticsigák. A franciák kedvenc csemegéi, csalá­dom és én meg sem kóstoljuk. Hasonlóak az ún. nemzeti előítéletek, a szorgos ám fantáziátlan németekről, a hazudós, tolvaj cigányokról, a pénzébes zsidók­ról, a lusta négerekről és így tovább. Nincs nép, amelyre a szomszédai, ellen­felei ne aggattak volna különböző jelzőket. Ha belegondolunk, létezik nemzeti előítélet, családi, politikai, annyiféle, ahány szinten érintkezünk a külvilággal; de mind személyes lesz, ha beengedjük lelkűnkbe. • Többek közt előítéletekkel védekezünk a külvilág csalárdságai ellen, hogy pl. hírek hallatán megkérdezzük, hogy ki mondta? Ha X, akkor elhisszük, ha Y, akkor nem. Ifjú koromban, ha a Népszabadság lebarmolt egy könyvet, azonnal vette a nép, mint a cukrot. Az elv fordítva is működött: művészek így átkozták egymást: Dicsérjen meg téged E. Fehér Pál! Az illető az említett pártlap egyik főtollásza. „Lehetőség szerint meg kell szabadulni előítéleteinktől - figyelmeztet Nyíri Tamás —, de a Felvilágosodás Démona akkor vezette leginkább orránál fogva az emberiséget, amikor azt hirdette, hogy egyáltalán lehet előítéletek nélkül gondolkodni.” Nyilván nem lehet, sőt nem is érdemes. A bolha csíp, a mérges kígyó harap; egyiket se tartsuk az ingünkben. Am a vipera vagv a bolha képtelen másmilyen lenni. Az emberekre vonatkozó tapasztalatok azonban nem általánosíthatók. Hány jól nevelt, kedves emberből lett aljas vérszívó, ugyanakkor gyilkosok és rablók tértek jó útra. • Ali a Fölvilágosodás Démonának célja? Nem titok, a pénzen alapuló új világrend és új ember megalkotása. Rá is van írva a dollárra: „novus ordo secti- lorum”; századok új rendje. Ehhez el kell takarítania az útból a régi embert és rendjét: a vallást, a kultúrát, a hagyományokat, a nemzeti érzést. Ezek ugyanis a pénz szempontjából előítéleteknek minősíttettek, mégpedig joggal. Például egy hagyománytisztelő, mély kultúrájú vallásos társadalomban, legyen az zsidó, muzulmán vagy keresztény, szóba lehetne hozni az abortuszt? El lehet­ne adni kettőt is a ma legnépszerűbb könyvekből, filmekből, tévéműsorokból? Ki hallgatna olyan zenéket, amelyek az éttermekben és a nyilvános vécékben harsognak? Am ne higgyük, hogy a templomba járás, vagy a népdaléneklés önmagában kiszabadít a Fölvilágosodás Démona karjaiból. Helder Camara rnondá: „Az el­4

Next

/
Thumbnails
Contents