Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 11-12. szám - Czakó Gábor: Nyelv és zene
CZAKÓ GÁBOR Nyelv és zene A nyelv és a népzene a kultúra és az élet két alapköve. Vajon milyen a viszony a magyar nép beszéde és zenéje között? Az iskolában azt tanultuk, hogy nyelvünk finnugor, zenénk törökös, tehát semmi közük egymáshoz. Nyelvünk oly gazdag és egyszerű, amilyen csak egy ősi nyelv lehet. Korosságát alátámasztja zenénk régisége is, melyről Kodály Zoltánt idéztem A magyar nyelv leikéről című esszében.1 Környékünkön rokontalan zenénk és nyelvünk benső erejéből tartja magát az idegen közegben. Mi lehet ez a belső erő? Elemi élményünk a toldalékolás. De mit toladékolunk? Ha például szemér- metlenkedünk szavunkról leszedjük a ragokat, képzőket, jeleket, marad a gyök, amelyből, mintegy gyökérből hajtanak ki a szavak és bokraik. Szem gyökszavunkból népes család sarjadt - a tyúkszemtől a szemérmetlenen át a személyig. A változtató hatások megtorpannak, lelassulnak egy-egy szócsoportnál, mert olykor száznál több szónak és a bennük rejlő szemléletnek egyszerre kellene módosulnia. Tehát a gyökrend a nyelv benső, megtartó ereje. Erről bővebben lesz szó A magyar nyelv leikéről c. esszének A gyökrendről szóló fejezetében. Juhász Zoltán bizonyította be, hogy népzenénk is apró — gyökszerű - motívumokból épül. A nyelvjárások rendszerint nyelvbontók, ám a mi tájbeszédeink közti különbség a gyökrendnek köszönhetően csekély; a göcseji tökéletesen fogja a pa- laócot, a témérinit, a szögedit. Zenénkben ugyanígy nem különültek el nyelvjárások! Kodály Zoltán így ír: „A zenei néphagyomány nagy lelki egység-ól beszél. Eddig nem tudtunk külön kim, besenyő', palóc, matyó, stb. zenét kimutatni. Egy két tucatnyi székely és dunántúli dallam bizonyult eddig helyhez kötöttnek. Egyébként mindenfajta dallam közös az ország minden részében. (Meglepő' egyezések akadnak a legtávolabbi vidékek között.) Naiv tudatlanságból néha „székely dalok ” címén szerepelnek országszerte ismert dalok. Hogy a székelyek, sőt a moldvai, bukovinai magyarok is tudják, amit az egész ország tud, azt bizonyítja, hogy mily nagy a centripetális erő a magyarság legkülönbözőbb eredetű, egymással nem is érintkező csoportjaiban. ” A közös zenei gyökrend miatt? • Már Kodály kezdeményezte a különféle népzenék számítógépes összehasonlítását, ám az akkori technika gyöngének bizonyult. Azóta javultak a gépek, és a világhálón immár hatalmas a géprekész, népzenei adattömeg: Amerikától Kínáig, népenként több ezer dal. A 2006-os esztendő legizgalmasabb magyarságtudományi könyvét Juhász Zoltán, a Központi Fizikai Kutatóintézet tudósa, a kiváló furulyaművész írta. Címe: A zene ősnyelve} Juhász művében kizárólag matematikai és zenei szempontokat követett. A történeti, nyelvészeti, régészeti stb. eredményekre csupán tárgyilagosan utal, 120
