Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11-12. szám - Varga Klára versei

némán vagy morgolódva tűröd-e még? vagy isteníted már magad is a szív pusztaságát, s alázattal bólogatsz, hogy büntet... miért is? mert nem lapulsz még eléggé a falhoz? s ha lapulsz hát neki már túl kicsi vagy? hogy nem neki tapsolsz? vagy neki tapsolsz? hogy nem követed? vagy követed? hát neki nem mindegy? úgy hiszed? ne pusztíts fölöslegesen ne árulj el hát ha valahogy e beteg kacat-univerzumban néhanap megpillantanál ha felismernél titkon onnan csak mi másról? nevenincs titkos ragyogásról arról csak, hogy... az arcom ­Az arcod... mert ne felejtsd: Szép, jó, igaz, végtelen nincs nem is lehet e földön nélküled kívüled Madárraj Madárraj röpül az ostromlott vár felé, Tarka tollú, zajos, vidám felmentó'sereg. Kívül még a falakon, falnak csapódva vagy megfagyva egy gonosz lehelettó'l talán holtan fordul le mind. Száz vagy ezer Kicsinyke fakult rongycsomó puffan tompán a várárokban. Csak nézd meg ezt is, és menj tovább. Gombold összébb magadon a bekecset, gyűrd magadba dúlt hited romjait, ballagj Fölgomolygó leheleted után. 66

Next

/
Thumbnails
Contents