Életünk, 2008 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 11-12. szám - Szerdahelyi Zoltán: Beszélgetés Hajnóczy Péterről Melis László zeneszerzővel, két ülésben

SZERDAHELYI ZOLTÁN Beszélgetés Hajnóczy Péterről Melis László zeneszerzővel, két ülésben ELSŐ ÜLÉS: BUDAPEST, 1991. ÁPRILIS 16. KEDD „Az ő elf éledését én hihetetlen szégyenletes dolognak tanom'" — Köztudott, hogy Ont zenészként, komponistaként is megérintette Hajnóczy Péter művészete. Első, az íróhoz kötődő művéről, „A szertartás"-ról, Grahócz Márta régi Mozgó-beli figyelemfelhívó írása adott tájékoztatást azok számára is, kiknek nem volt alkalmuk e szei'zeményt élőben hallani. S bár ma már, közel tíz évvel a kom­ponálás után, (a Hungaropop jóvoltából) e tényleg érzékeny s szuggesztív zenemű legalább lemezen mindenki számára hozzáférhető, ám az újrahallgatás élménye csak fokozza kíváncsiságomat: miért fogott : darab írásához, hogyan született meg ez a mindmáig vállalt alkotása?- Föltétlenül inspirált, hogy amikor megismerkedtünk, s közöltem vele, hogy szívesen írnék a szövegeire zenét, kimondottan érdekelte. Azt mondta, hogy ez baromi jó ötlet, meg hogy érzi, hogy szép mű lenne, s hogy ezért nem is szabadna tönkretenni. Csak arra kért, ha elkészül, akkor mutassam meg neki. Persze, e kívánságomat-ajánlatomat én akkor még csak általánosságban fejeztem ki, mert rokonszenvet és erős kötó'dést éreztem a műveihez. Ujra- olvasván ó'ket, azonban már nem okozott semmilyen problémát a választás, hiszen „A szertartásira csak ránéztem, s egyből tudtam: „Hoppá, ez kell nekem!” Mert szokatlan és ugyanakkor fantasztikusan erős írás volt, tehát: egyszerű és erős. S akkor én rajta kívül nem is találtam olyan írót, akinek a stílusa pontosan hozzá mérhetőt követett volna. Egy látszólag széteső, ugyan­akkor valójában nagyon is szigorú törvények által összefogott formát. „A szer­tartás” ugyanis zeneileg is értelmezhető permutációs novella, ami akkortájt ritkaságszámba ment a magyar irodalomban. Valahogyan ez a nyitott alkotási mód, ez a kísérletekre is fogékony ízlésvilág, ez a költői s ugyanakkor precízen megalkotott műforma nálunk akkor nem volt megszokott. Grabócz Márta szépen árnyalta a szerkezetét abban az írásában, gondosan taglalta a novella szimultaneitásában rejlő zenei lehetőségeket is.- Hogyan építette fel zeneileg ezt az irodalmi formát?- A darab, születése első fázisában még négy szólamból állt - ezt vettem föl szalagra -, amelyben az egyik szólamot maga a Hajnóczy-mű alkotta. Persze, ennél sem igazán a tiszta szövegfelmondás állt a középpontban - időnként csak hangok voltak hallhatók, ami az én mondandóm kifejezéséhez elegendőnek is mutatkozott. Az emberi hang szerepét aztán később, a végleges változatban (ez hallható a lemezen is) már átvette egy másik hangszerszólam: egy olyan, fúvó­sok által játszott hangsor, amit szintén a szöveghez való hűség elve alapján 36

Next

/
Thumbnails
Contents