Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Söptei Imre: "Vasmegyei borvidékek"
mányúton járt, végül Mezőkomáromban telepedett le. Nemsokára Veszprém vármegye tisztiorvosává is megválasztották. Gyógyító munkája mellett szenvedélyesen kertészkedett. Először mintaszőlészetet és gyümölcsöst hozott létre, majd faiskolát alapított. Mindkét ágazatban szerzett tapasztalatait és levont következtetéseit hazai és külföldi lapokban adta közzé. 1848-ban a szabadságharc leverésére bevetett horvát csapatok feldúlták lakóhelyét, és Entz orvosi felszerelését, gyógyszertárát megsemmisítették. A család puszta életét mentette Pestre menekülve. Honvéd főorvosi rangban, szíwel-lélekkel szolgálta a nemzet ügyét. 1849-ben, büntetésképpen eltiltották az orvosi tevékenységtől, ezért néhány barátjával társulva Pesten telket vásároltak. Entz Ferenc mostoha homokon teremtette meg a város legnagyobb kertészetét és faiskoláját. Tapasztalatait a Gazdasági Lapok című folyóiratban tette közzé. 1853-ban létrehozta a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, a későbbi Kertészeti Egyetem jogelődjét. 1860-ban a Budán létrehozott Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet igazgatójává nevezték ki, ahová a korábbi iskola felszerelésével és tanítványaival költözött át. Az iskola fő feladata - a szőlőbirtokosok igényének megfelelően - a szőlészet és a borászat oktatása volt. A Gazdasági Lapokban megjelent írásait Kertészeti füzetek címmel összegyűjtve kiadta. A 15 füzet közül 10 gyümölcstermesztési témájú, 2 a gyógynövényekkel, 1-1 pedig a szőlő, a zöldség és a rózsa termesztésével foglalkozik. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Figyelmét egyre inkább a szőlészet-borászat országos gondjainak megoldására, az elmaradott módszerek korszerűsítésére fordította. 1863-ban Francia- és Németországban járt tanulmányúton. 1864-ben Brüsszelben, majd Amszterdamban tartott előadást a nemzetközi kertészeti társaságok rendezvényein. 1865-ben az osztrák Kertészeti Társaság is felvette tagjai sorába. 1866-ban Az újabbkori magyar gazda című művével fődíjat kapott a Pozsony-vidéki Gazdasági Egyesület pályázatán. 1868-tól az általa alapított és szerkesztett Borászati Füzetek ben igyekezett felhívni a figyelmet a magyarországi bortermelés problémáira. A vincellérképzőben az oktatás színvonalát laboratórium létesítésével emelte, amely az egész magyar borászat rendelkezésére állt. Az 1860-as években tanpincét létesített. A Borászati Füzetek 1874-től Borászati Lapok néven jelent meg, de célkitűzései változatlanok maradtak. 1876-ban súlyosbodó szembetegsége miatt kénytelen volt nyugdíjazását kérni. 1877. május 9-én Budafok-Promontoron halt meg. Alapvetésként is felfogható következő gondolata: „Dolgozzatok, ássatok, ültessetek üres óráitokban, s ha majd egykoron a saját kezeitekkel ápolt lugas árnyában, virágzó egészségben élvezitek a gyümölcsöt, megértitek a pomológia életrendi fontosságát. ” A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán 1963 szeptemberében állították fel Entz Ferenc szobrát. A többiekről - akik valószínűleg minisztériumi hivatalnokok voltak - alig rendelkezünk adatokkal. Szinnyei József nagy értékű munkája még Málnay 4
