Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Söptei Imre: "Vasmegyei borvidékek"
S Ö P T E I IMRE „Vasmegyei borvidékek" PILLANATFELVÉTEL VAS VÁRMEGYE SZŐLÉSZETÉRŐL (1869) „Hazai szőlőmívelésünk - bőriparunk - s borkereskedésünk érdeke múlhatatlanul szükségessé teszi, hogy gazdászatunk ezen ága az eddigieknél biztosabb alapokra fektethessék, s mindazon eszközök felhasználtassanak, melyek az annyira elmaradt borászati ügynek lendületet adni, s azt a virágzás lehető legmagasabb fokára emelni képesek lennének. ” Még egy cv sem telt el a kiegyezés után, amikor a Földművelési-, Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium „Utasítás”-ában ezeket a sorokat leírták. Az önálló magyar államgazdaság megalapítása és fejlesztési irányainak kipuhatolása érdekében felméréseket végeztettek ugyanis, elsőként éppen az ország szőlészetének és borászatának állapotát vizsgáltatták. Talán azért, mert a legnagyobb reményekkel ez irányban viseltettek, hogy a nemzetgazdaságot - a valamikor Magyarországon virágzó és jó hírnévnek örvendő, de a XIX. század második felére már teljesen elavult módszerekkel dolgozó, mély válságba került, belterjes ágazat fejlesztésének segítségével - jelentős exportbevétellel támogathatják. Gorove István miniszter a korszak legelismertebb szakemberét, dr. Entz Ferencet kérte fel az ország szakértő szemmel történő bejárására, mellé Györki Pált, dr. Málnay Ignácot és Tóth Imrét delegálták. Az összegyűlt adatokat és az azokból leszűrt tapasztalatokat három tanulmányban tették közzé 1868-ban, 1869-ben és 1870-ben. A FELMÉRÉST KÉSZÍTŐK A felkért szakemberek közül legtöbbet, a csoportot vezető Entz Ferencről tudunk. Entz 1805. december 6-án született Sümegen. Nagyapja még molnár, apja már orvos volt. Korán árvaságra jutott, Pozsonyban élő anyai nagyszülei vették magukhoz. Engedve a családi kívánságnak orvosnak készült, de élénk érdeklődést tanúsított a város virágzó gyümölcstermesztése iránt. Pesten kezdte, majd Bécsben fejezte be tanulmányait. 1831-ben érte el a császári székhelyet a Magyarországon is sok áldozatot szedő kolera- járvány, ezért ott az egyik külső kerület osztályos orvosi állását fogadta el ideiglenesen. A járvány megszűntével az alsó-ausztriai Batthyány uradalomba nevezték ki, majd rövidebb csehországi gyakorlat után megint a Batthyány családhoz került, annak enyingi gazdaságában vállalt orvosi állást. Egy évig külföldi tanul3
