Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 9. szám - Tranker Kata versei
TRANKER KATA befolyott a hold befolyott a hold a mosókonyha ablakán, összekente a frissen mosott fehér ruhát, hiába teregette anyám, nagyanyám, szépanyám - ki tudja hány — hiába, eres kezükkel hiába vasalták szigora szemű apák tágasabb tekintetére várva - hiába, minden a beteg hold hibája, nincsen tovább, nem lehet, pedig már nekem kellene. ez semmiről se szól. ne félj, nem kell gondolkodnod, csak üljél itt a széken, ígérem, meg se kell szólalnod, és én se beszélek, még zene sem lesz. csak táncolni fogok a sötétben, egészen közel hozzád, talán az öledben, talán így megérted. frissen nyírott fű szagú hajaddal álmodtam az este. tíz ujjam száz ösvényébe túrt. és felbontottam az összes ajtókat benned, a szél könnyű pitypangmagvakat fújt. aztán mezítláb sétáltam acélkék termeidben, ahol a fény nyaldosta márványos lábnyomom, közben portugál bort töltöttél nekem, felém nyújtva kérdezted, mit álmodom, én meg álmos tíz ujjammal ez semmiről 58 frissen nyírott
