Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 9. szám - Tranker Kata versei
frissen nyírott fű szagú hajadba túrtam, ittam hozzád pitypang ízű bort. farkasszemet nézek száz szoborral, de a sors semmit se mond. az idő növeszt aztán bársonyos mohákat, az emlékezés meg tejföl-ködöt, de a félelem egyre nagyobb lesz a félhomályban, hogy talán nyom nélkül eltűnök. III. vésőt kell kezembe vennem, ígérem, hogy majd hozzászokok! csak vésőt, vésőt adjatok! köldököm körül a gombostűfejek, meztelen strandolok a tóban, mélyen húsomban lebegnek, alattuk medence, fölöttük huszonnégy borda, én közéjük szúrok még egyet, és még egyet. már nyakukig ér a fájdalmam, befagyott tó partján fekszem, unatkozom, várok Godot-ra. I. félek, hogy elhallgatok, szavak nélkül maradok, kőtáblára zsírkrétával rajzolok. II. köldököm körül 59 félek