Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 9. szám - Gucsa Magdolna versei

Van, hogy végiggondolni semmiség De egyre inkább nem bírok veled Száz napig csak homokon és Hiányodon éltem, Ítész Ha ítélsz Legalább legyen bűnszövetkezet Lábaiban vastag kígyók az erek Tekergó'znek öregecskén rongyosan És ahogy a csősz egyet-egyet csosszan Minden métert lassanként levedlenek A csupasz mellkas kráterei felett Amiből még élet fakad s lehelet A pár fehér szál a széllel elsurran Az egyik bárány az én ölelésem (Takaró s vacsora lesz, ha jön az ősz) Átcsattog az öreghez a vetésen O nézi-nézi, de hát mégiscsak csősz Épp csak mordul a puska a kezében Juhászok pereputtyával nem időz régi éhínségek eg)' kis zsírfolt álma a szádon szemedben fazekak (l)enni mért hagytalak Nagyapám Éhes juhok állnak riadt piszkosan Régi éhínségek 46

Next

/
Thumbnails
Contents