Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 9. szám - Csorba Csaba: Aki a virágot szereti..., Halászember, Harmadnapon

MINDIG ELNÉMULTUNK,

MIKOR ODA ÉRTÜNK,

ahol hűvös volt, például a Halászóember házainak egyike, szerettünk ott lenni, és irigykedni rá, gyakran ó't magát is odabenn találtuk, de alig vettük észre, sőt,

MÉG KÖSZÖNNI IS ELFELEDTÜNK,

MINTHA NEM AKARTUK VOLNA ZAVARNI,

MINTHA ÉREZTÜK VOLNA,

HOGY AZ EMLÉKEZETÉBEN HALÁSZIK,

FOGNI SZERETNE MÉG VALAMIT,

MIELŐTT ELMEGY A TÓ UTÁN,

MELYET MÉG ÉLETÉBEN LECSAPOLTAK,

a tó után, amit mi csapoltunk le, igen, részben én és az öcsém is, a tó, ami a Halászóemher „évezredes tekintélye” volt, mondta nagyapa, aki szintén részt vett az egész merényletben, rettenetesen szégyelltük magunkat, amiért tönkretettük a Elalászóembert,

PEDIG AZT SE TUDTUK,

HOGY Ő A HALÁSZÓEMBER,

nem tudtunk mi semmit se, nem tudtuk, ki volt, mit csinált, legfőképpen azt, hogy ha meghal, előbb-utóbb vele halunk mi is, és utána „visszafizeti a kölcsönt”, azt tudtuk, hogy' nem értjük, miért volt olyan fontos ő, és miért lett olyan jelentéktelen, egyáltalán, ki tette azzá, miért tette (tették) azzá, aztán mindannyian választ kaptunk, de már túl késő volt,

NEKEM IS APÁM MONDTA ÉVEKKEL KÉSŐBB,

AMIKOR MEGHALT,

ÉS A HÁZÁT IS LEBONTOTTÁK.

Harmadnapon

ÉS FÖLZÚGNAK A tömegek a helytartói palota előtt, követelve béremelést, árcsökkentést, adócsökkentést, életszínvonal-emelkedést, lemondást, bemondást, kimondást, odamondást, földosztást, jobbágyfelszabadítást, ételt, italt, segélyeket, reformokat, a köztársaság avagy a diktatúra, avagy az alkotmányos monarchia, avagy az anarchia, avagy a feudalizmus rehabilitálását, detoxikálását, konvertálását, elfogyasztását, abortálását, koitálását. Barabást is követeli pár vékonyka hang. (Van egy kutya is a tömegben, rothadásbűz felhőjébe burkolva, farán eg)’ darab rúgás nyomai. 0 sincs sokan, csak sokadszor.)

36