Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 8. szám - Pálfi Ágnes: Szép volt, fiúk (poéma, részlet)
a a P Á L F I ÁGNES Szép volt, fiúk! (poéma, részlet) 67 Mellékdal Megszűnt a KEK1. Az égen barna felhő. Még tart a nyár — pánikra semmi ok. Szabad lehetsz megint, és oly nyitott, mint hűvös utcalány, klimaxos delnő. S tanuld az angolt! - fizeti az állam. Hogy púp a hátán? - az voltál mindig is. Ha verset írtál - pláne, akkor is. Szebb nem lehetsz, de okosabb se nálam így szólt a Hang, s találgatom, ki volt. Az előbb még azt hittem, én beszélek. Egyszer csak hallom: valaki beszólt, talán csak úgy, a puszta forma végett. Vagy volt ott más is - némi tartalom? Valaki halkan mintha belelépett... 68 Csak a mű számít. Nem az, aki írta - Ez volt a kánon, s el is hittük már-már: az életünkkel itt nincs mit kezdeni. S most a katedrán negyven gyilkos szempár tükrében arcom: lássuk csak, kivag)’i? — Elcserélt gyermek (honnan jön e válasz?), te is meg én is, éppúgy, mint Ady, eljátszunk ezzel: holnap meghalunk, szögre akasztjuk suttyomban magunk. - S ötévesen, ahogyan Bandika (szégyenében, hogy ép maradt nyaka) eskette öccsét: „el ne mondd soha!” — a mély álomból ébredő gyerek tudván tudja: a kaland megesett, akkor és ott, vele személy szerint. - Felejti bár, ha felnő, Kultúra és Közösség folyóirat: 1980-tól korrektora, megszűnésekor (1992) pedig már szerkesztőié voltam. 13
