Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 8. szám - Czakó Gábor: Nyelvlecke
Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, miért nem lohol? Miért nem vág, ki mezőn átvág, De tán vágtat valahol. Aki cselleng, nem csatangol, Ki „beslisszof' elinal, Nem „battyog” az, ki bitangol, Fia mégis: a mese csal! Aki tipeg, miért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, - Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés! Flogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Flogy' mondjam ezt olaszul? Alit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? Es a kuvasz, ha somforclál, Avagy akár bóklászik. Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, elódalog, Hogy mondjam ezt németül? Lábát szedi, aki kitér, A riadt őz elszökell. Nem ront be az, aki betér... A'Iás nyelven, hogy mondjam el? Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog. Jó lett volna szemléltetni, Botladozó mint halad, Avagy milyen ó'gyelegni? Egy szó - egy kép - egv zamat! Am egy' másik itt tekereg, - Elárulja kósza nesz - Itt kóvályog, itt ténfereg... Franciául hogy' y'an ez? Aki „slattyog”, miért nem „lófi'ál”? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, miért nem kószád? S aki kullog, hol marad? S hogy a tömeg miért ózönlik, Mikor tódul vagy vonul, Vág)' hömpölyög, s még sem ömlik, Hogy' mondjam ezt angolul? Bandiddá miért nem baktat': Es ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagy kaptat, Avagy császkál és totyog': Nem csak árnyék, aki suhan, S nem csak a jármű robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog. Aki surran, miért nem oson, Vagy' miért nem lépeget': Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet! Firenze 1984. X. 12. Forrás: Transsylvania 40. évf. 2. szám. MAGYARSÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Nosza, elkezdtem gyűjteni a helyváltoztatást jelentő igéket. Azért nem csak a haladással kapcsolatosakat, mert nem sikerült pontos határvonalat húzni. Munka közben azonnal jelentkeztek kifejezések is, pl.: ebrúdra kerül, 'útilaput 2
