Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 6-7. szám - Csontos János versei
CSONTOS JÁNOS Próféták által Sylvester János (1504-1552) Próféták által szólt hajdan néked az Isten, Mégis amazt, kit Ígért, mennyben tartja Fiát. Buzgó lelked az árok partján nyúlva-heverve Rendelné ide most: s hallgat az angyali kar. Prófétálni, a Könyvnek ellentmondani késznek Légy serkenni vitéz, új tant így magyarázz. Héberül, ógörögül, latinul nem értik igédet: Szólj hát ángliusul, s itt van az idvezülés. Nyelvvizsgáján, ím, átment a globális örömhír: Albion új Jerikó, s Bábel a régi Pokol. yirág, tudjad, tőled el kell mennem Es teéretted kell gyászba ölteznem. Virág virága, világnak világa, Véröntözte kereszt paradicsom-fája. Bútól aszik, eped én édes örömem, Szirmom aláhullik, szégyenül szépségem. Virág, elejedbe mégis el kell mennem S éretted kelletik reménybe ölteznem. Partra vergődtem. Levonom magamnak viharos pályám konzekvenciáját. Sok kompromisszum, sok megalkuvásom Bók a halálnak... Újmagyar virágének Osztályrészem Berzsenyi Dániel (1776-1836) 135
