Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 5. szám - Lőcsei Péter: "Sanyi zseniálsan tudott mindent"
nem verklizem végig a kezdeti sorok metrumát az egész versen - hanem az első sorok csak a vers metrikai alapjellegét adják meg, a többi sor pedig ezt variálja. Például ha az első sor négyes jambus U- U- U- U- / akkor utána ilyenek következnek UU- Ilii— U- / és UUUU - UU- U- / stb. De kiindulásnak is bonyolultabb alakzatokat akarok, pl. ilyet: UUUU - UU------/ vagy - UU - / vagy - UU -/ U--U / stb. V ágás, mereven megadott forma helyett egy alapforma, mely sorról-sorra változik, örvénylik: ez az melyre törekszem. Effélét néhányszor már csináltam, is, ilyen a >Vers Babits Mihályról<, aztán a >Túl, tiíl< és még-néhány. ” LP: Csöngén írt verseinek néhány változatát, javított példányát olvastam, lemásoltam a Vas Megyei Levéltárban. Ezek többnyire a világháború éveiben születtek. Köztük van ez a Babits-vers, pontosabban egy részlete is. SGY: Leveleiben minduntalan visszatért ezekre a kísérleteire. Végtelen komolysággal csiszolta azt, ami a végleges művekben olyan természetesnek és egyszerűnek hat az olvasó számára. A „panyigai” egyik variánsát és a Hangcsoportokat is elküldte. LP: Szombathelyen megtaláltam a Táncdal egyik változatát, a puha, forró hangokkal és a vidám hangokkal való kísérleteit is. A borítékoktól kezdve a könyvtári katalóguscédulákig mindenre rajzolt, vázlatokat fogalmazott, ciklusokat tervezett. SGY: Emlékszem, az én levelemre is írt egy ceruzás tervezetet. Három oszlopba rendezte verseit. Azért érdekes, mert jobbára a Medúza darabjai szerepelnek itt, de a kötettől eltérő sorrendben. LP: Beszélgetésünk elején szóba kerültek a dedikált kötetek. SGY: Haladhatunk így is. Nézzük meg őket; hátha eszembe jut egyikről- másikról valami! Theomachia: „Somlyó Gyurinak barátsággal, szeretettel Weöres Sanyi”. Ezt dátum nélkül ajánlotta. Nem emlékszem, hogy mikor. És itt kell lenni valahol a doktori disszertációjának a könyvrengetegben. Talán elkeveredhetett, de egészen biztos, hogy azt megkaptam. A vers születése egészen kivételes, zseniális írás. Szinte páratlan. Sanyi a megírásának idején már óriási renoméval rendelkezett. Disszertációja előtt három kötete jelent meg Pécsett. Túl volt a Baumgarten-díjakon, a norvégiai és a távol-keleti utazáson. Evek óta rendszeresen szerepelt a vezető irodalmi folyóiratokban. Amellett neki mindenfelé jó személyes kapcsolatai voltak. A pécsi egyetemen, és ha jól emlékszem, a pestin is. Disszertációja úgy világított be a költészetnek különben behatolhatatlan rétegeibe, mármint a művek születésének mélyrétegeibe, ahogy talán senkinek sem sikerült. Én elég sok hasonló témájú írást olvastam mindenféle külföldi szerzőtől is. Nem túlzás, amit mondok. Ehhez foghatót nemigen találtam. LP: Bár az értekezéshez nem tartozik vaskos bibliográfia, a szövegből kitűnik, hogy nagyon sok mindennek utánanézett. Arany Jánostól Török Sophie-ig, Hajnal Annától Németh Lászlóig. Tüskés Tibor évekkel ezelőtt kiadta Halasy-Nagy József professzor úr értékelését. Szerintem ahhoz is jó érzék kellett, hogy elfogadja, elfogadtassa a bizottsággal Weöres Sándor doktori dolgozatát. SGY: Aki csak egy kicsit értett az irodalomhoz - és a költészethez különösen -, annak látnia kellett, hogy ennek a munkának a szerzője rend46