Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 5. szám - Lőcsei Péter: "Sanyi zseniálsan tudott mindent"

SGY: Mondom, bölcs vers, jó vers. En inkább a saját vonzódásomat írtam meg. Ráadásul jóval később. Hogy milyennek láttam ezt a nemzedéket?

LP: Ott szerepelnek az árulkodó nevek, hivatkozások. Weörest is említi benne. Könnyű lesz felidézni őket, mert elhoztam a kötetet. Nagy műveiket is felsorolja: „Csillagtoronyban A Bab-el-Mandeb-en Szilveszter a Fóti úton Menekülő' Múzsa Hulló hajszálak elégiája Járkálj csak h aláír altéit”.

SGY: Ez természetes, hiszen a harmincas évek második felének legnagyobbjai közé tartoztak. Ok is, a verseik és köteteik is.

LP: Hadd idézzem belőle a számomra legkedvesebb sorokat, amelyekben a nemzedék képviselőit disztichonba rendezte:

„ha csak kimondom e címeket összefut a költészet édes nyála a számban

s a versek alatt a maguktól fuzionáló csillagnevek VAS RADNÓTI WEÖRES KÉPES DEVECSER(R)I TAK/ÍCS ZELK HAJNAL JANKÓ VICH ÉS JÉKELY VÉSZI DSIDA

mutatták hogy nem vaksors hanem titkos gravitáció rendelte egymáshoz őket”

SGY: Ebben egy lélekbúvár biztosan felfedezné a rájátszást egykori hexameteres beszélgetéseinkre. És ez nem lenne belemagyarázás. Ha tudatosan nem is kerestem a visszautalást Sanyi versére, a prozódia, a téma, a nemzedék tagjainak említése mégis összeköti a két verset.

LP: A Harmadik nemzedék bevezető soraiban a Nyugat első korszakának két nagyságát, „Milánkirály ”-t és „Mihályangyal”-1 is felidézi. Ennek kapcsán szeretném emlékeztetni arra, hogy Babits születésének 60. évfordulóján megemlékezést tartottak tisztelői.

SGY: Ez 1943 telén volt.

LP: A Szereló'szóhyegben találtam róla egy naplóbejegyzését. A Baumgarten- alapítvány előadótermét említette benne helyszínként. Az esten Szabó Lőrinc és Illés Endre mellett többek között Weöres Sándor szerepelt. Kiírtam ezt a néhány soros emléket: „ Végül Sanyi állt a pódiumra, mint egy hannadik elemista az évzáró ünnepélyen, elkezdte húzni hangja cérnavékony fonalát, mely talán még termeténél is cingárabb... De ez a vékonyka kis hang eredendő naivság és bonyolult elmélyedés kettős fonalából van összesodorva: a legkülönösebb kettősség. Akár írása abban a hosszú levélben, amit nemrég kaptam tőle. Örültem, hogy hosszú idő után megint személyesen is találkoztunk. Ha csak pár napra is, hiszen vissza kell utaznia. Vele tudom legjobban megosztani azokat az eléggé rendhagyó és magányos gondolatokat, amiket a költészetről mostanában gondolok...” (62-63. o.)

SGY: Sanyi máig így él az emlékezetemben. Párját ritkítóan furcsa személyiség volt. Az alkata is egészen kivételes. Kisfiú volt. Nyilván tizenévesen is, akkor is, amikor megismertem, de hetvenévesen is. Vékony, pici, ingatag. Manóhoz, angyalhoz, a szférák világából érkezett lényhez hasonlatos. Visszatérve az estre, Babitsot mindketten nagyon tiszteltük.

LP: Weöres Sándor visszaemlékezést, verseket is írt róla. Vallomása a Magyar Csillagban jelent meg, egyik verse az Illyés szerkesztette Babits- emlékkönyv b en.

43