Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Bálint Péter: Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok

kiváltképpen is a még Diószegi nagyapám életében felvettekért, apám halála után nagy árat fizettünk: könyörtelenül elúszott a Hatvan utcai szülői ház nagyobbik fele, s más ingóságban lévő testamentumunk is megcsappant, megszámlálható pénztartalékainkkal együtt. Olybá tűnik, mi, szerencsétlen s nyomorult Csokonaiak, már csak így: dol­gunk végezetlenül, feledésre ítélten távozunk ebből a földi világból, nem koronázza siker vállalkozói törekvéseinket! Apám egyenes és szilárd jellem volt, Weszprémi és Hatvani doktor urakhoz, miként Domokos bíró uramhoz sem törleszkedett elvek nélkül, noha a rangban és méltóságban előtte járóknak mindig megadta, ami érdemük szerint járt nekik. Kétségtelen viszont, hogy valamilyen belső sugallatra vagy isteni szózatra, többre hivatottnak gondolta magát, mint a közönséges borbé­lyok általában; a csillapíthatatlan tudásvágy és töretlen bizonyítási szándék nem hagyta nyugodni. Ménéi inkább belefeledkezett kísérleteibe, annál kevesebb realitásérzéke maradt; észbe sem vette, hogy az idegen országból hozatott újabb és újabb műszerek és más egyéb dolgok megvásárlása miatt, egyre több kölcsönt kellett felvennie feleségének az uzsorásoktól, akiket nem érdekelt a hírnév, csupán saját hasznuk. Levelezett: vagyis tapasztalatot cserélt a megszólított európai tudós főkkel, követségbe küldte sorait maga helyett, s hagyta, hogy tárgyaljanak a nevében, és olvasva a tanácsokat, igyekezett meg­fogadni mindazt, ami hasznára válhatott. Úgyhogy a Brieftragerek igen sok­szor fordultak meg nálunk, ez is növelte kiadásainkat, miként az ajándékba kapott opusokért viszonzásul küldött könyvek is, melyek, a postai kézbesítő szerint dicsőségére válnak a honi és városi nyomdának. A hírneves professzorok tisztelték szenvedélyes kitartását, állhatatos törekvését, és egyre többször engedték neki, hogy az ispotályban is segédkezzen a nagyobb operációk alkalmával, némelykor még helyettesítette is őket bizonyos testrészek csonkolása, belső szervek eltávolítása és nyílt sebek varrása esetén. Sőt, Domokos Lajos bíró uram is gyakorta megfordult nála, szuvasodó és mozgó fogait kellett ápolnia, mivel a tekintetes úr igen gyakran járt más orszá­gok, városok előkelőségeinél követségben, a bécsi udvarból fenyegető utasítá­sokkal szalajtott futárokat fogadott, a nemrégiben felállított helyőrség katonai parancsnokaival tárgyalt, görög és zsidó kereskedők házvételi kérelmeit, peres beadványait vitatta meg nyilvános üléseken, így hát mégsem nézhetett ki a csupaíny táltoshoz hasonlatosan. Szájából is fertelmes szag terjengett, úgy­hogy apám cserszömörcés itallal és más egyéb főzetekkel próbálta elejét venni rossz leheletének, mely gyomorbéli működésének kellemetlenségeiről és emésztési zavarairól árulkodott. A bíró úr, akárcsak a kollégiumi tanáraink, késő délután vagy kora estve jöttek apámhoz, amikor a közönséges emberek előtt bezárta már a műhely ajtaját, s csak a kiváltságos betegeivel és kebelbéli barátaival foglalatoskodott, nekik szentelve figyelmét és tudása legjavát. Lakásunkban várták, hogy rájuk kerüljön a sor; anyám ilyenkor általa sütött tésztával, kertünkben termett gyümölccsel, hűsítő teákkal és jófajta szatmári papramorgóval kínálta a tekintetes urakat, akik restellték volna visszautasítani a művelt kirurgusné szíves invitálását és a véle való társalgást. Olykor apám is csatlakozott a tudós fők társaságához, és beszédjükbe bele­57

Next

/
Thumbnails
Contents