Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 4. szám - Bálint Péter: Végbúcsúmat tiszta szívvel fogadjátok

Emberpár egyre többször emlegették, mely sikeres működésének volt köszönhető, ezért jogosan tölthette el szívét a nemes büszkeség. Igen, a büszkeség, s nem a sokat átkozott gőg. Betegei között tudhatta Domokos bíró uramat s feleségét is (akit valamifajta előttem elhallgatott bajjal kezelt), számos magisztrátusbeli tanács­nokot és céhmestert, akik bíztak a diplomázott kirurgusban, sőt, jó hírét vitték a környékre is. De többségében mégis a helybeli polgárok és a hóstáti pórnép volt. Am ahogy ilyenkor lenni szokott, a polgárok egyik fele még szelídebb hangon szólott igyekvő apámról és szeretetre méltó arcát mutatta feléje; míg a másik fele irigykedett és ármánykodott, igaztalan dolgokat terjesztett a kirurgusról: többek közt vajákossággal és kontársággal vádolták, és azzal, hogy áldásosnak éppen nem nevezhető ténykedése révén, tályogok fekélyesedtek el és hegek nem gyógyultak be, s néhányan bele is haltak ténykedésébe. Többen neveket is soroltak: csecsszopó gyerekekét és éltes korú felnőttekét egyaránt; voltak, akik hajlandók lettek volna fizetni is azért, hogy az ékesen szóló lelkészek kiprédikálják Csokonai borbély istentelenségét és bűnösségét, s mágyikássággal vádolják, mint a messze földön híres Hatvani professzort, aki belehalt az aljas ármánykodásba, az ellene indított támadásokba. „Mindent lehet mondani apádról, csak azt az egyet nem, hogy istentelen lett volna, még kevésbé, hogy vajákos, aki kuruzslással és ráolvasással gyógyít. Értetlenkedve mosolygott, ha efféle bölcstelenségeket hallott, s gyakorta említette Paracelsus nevét, melyet saját korában éppúgy befeketíteni akartak az okvetetlenkedők, mint az övét szándékoztak hírbe hozni irigyei.” Édes­anyám szolid elmondása szerint, bűzös szájú ellenlábasai között szép számmal akadtak levitézlett borbélyok és anyanyúzó bábaasszonyok, de még jó nevű herbáristák is, akik nem nézhették ölbe tett kézzel az idegen pályájának szívbénító felfelé ívelését. „Mert akárhogy is csűrjük-csavarjuk a dolgot, apád 52

Next

/
Thumbnails
Contents