Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 2-3. szám - Földényi F. László: A létezés paradox logikája

O is arra az álláspontra jutott, hogy talán éppen abból meríthet erőt az európai civilizáció, amit kétezer év alatt oly sikeresen megtagadott és elfojtott: a már említett ősi hagyományból.

Ennek fölélesztése céljából egyfelől a negyvenes évek elején hatalmas vállalkozásba kezdett, amelynek gyűjtőcíme: Az ősök nagy csarnoka, s amelyet a hatvanas évekig folytatott. Műve a hagyomány legfontosabb könyveinek fordítása a hozzájuk írt bevezető kommentárokkal. Miket fordított és tett közzé a magyar olvasók számára? Kung Fu-cét, Csuang Csét, a Tao Te Kinget, az Upanisado- kat, Patanjalit, a Sankhját, a Tibeti Halottaskönyvet, a Pert-em-Heru egyiptomi halottaskönyvet, Henochot, a Zóhárt, Herakleitost és Jakob Böhmét.

Másfelől 1943-44-ben, a történelmileg legválságosabb években belekezdett a Scientia Sacra című művébe (melynek címe René Guénon Symboles de la Science sacrée c. könyvét idézi - magyarul elsőként Hamvas közölt tanulmányt Guénonról 1941-ben), s egészen a hatvanas évekig dolgozott rajta. Az archaikus hagyomány feltárása során mérhetetlenül sok ismeretet emelt át a múltból a jelenbe, próbált megosztani kortársaival, akik számára mindez jószerivel ismeretlen volt. Ezzel a művével ugyanakkor nem egyszerűen a szent tudományok katalogizálása és leltározása volt a célja. Nem tudósként, hanem lelkes beavatottként közeledett tárgyához. Arra törekedett, hogy azt mutassa be, ami a múltból megtermékenyítően tud hatni egy olyan korra, amely „az idő másik felén” helyezkedik el. Hamvas célja az ősi tradíciónak a feltárása volt, az úgynevezett aranykornak a rekonstrukciója, amellyel az általa apokaliptikusnak nevezett jelent állította szembe. Az ősképet kereste, amelyre a hagyomány képviselőinek és a misztikusok többségének a figyelme irányult.

Véleménye szerint ma is meg lehet pillantani ezt az ősképet, s ehhez olyasmire van szükség, amit ő éberségnek nevezett el: „Az éberség az ember metafizikai érzékenysége. Méta ta physika pedig annyit jelent, hogy: túl a természeten. Természetfölötti érzékenység, amely néz és lát és tud olyat is, ami

az érzékek számára hozzáférhetetlen. Az éber, aki az érzékek, az értelem, az érzések, a szenvedélyek jelenségein túl lát.” Az éberség a hagyomány iránti fogékonyság előfeltétele - márpedig az apokaliptikus jelent éppen ennek hiánya jellemzi. A kábaság a mai kor jellemző tünete, állította, de ezen nem az értelem és a tudás hiányát, hanem ellenkezőleg, az értelem és a tudat egészségtelen túlsúlyát értette. A kábaság egyik megnyilvánulása éppen az, hogy az ember kizárólag a tudatára próbál hallgatni, megszakítva egészséges kapcsolatát mindazzal, ami a tudata mögött és alatt zajlik. C. G. Jung gondolataira emlékeztet, amit az éberség és a tudattalan kapcsán ír: „Az éberség a zárt életben le van zárva. Ezt a

222