Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 2-3. szám - Békés Márton: Határhelyzet

Európa, mindkettő 1935-ben) és Várkonyi Nándor (a Szíriát oszlopainak első, 1942-es kiadásában); a klasszika-filológia területéről az ókortudomány meg- újítója: Kerényi Károly; ide sorolható az esszéíró nemzedék tagjai közül Szerb Antal, Halász Gábor és Cs. Szabó László; a szellemtörténészek közül a fiatalabbak (Joó Tibor) és idősebbek (Kornis Gyula) egyaránt; a katedrafilozófia részéről báró Brandenstein Béla; az elfeledett és a félhomályból előhívott jobboldali nevek: Bácskay Bencsik Béla (Rend vagy káosz? 1943) és a spengler- iánus építész, Ligeti Pál; a népiek közül Kodolányi (A széliéin válsága, 1939); a keresztény folyóiratok lapjain Blazovich Jákó O. S. B.; valamint a besorolhatatlan gróf Károlyi Imre.

A magyar válságtudat megalapozásában Szekfű Gyula sem érintetlen, a Három nemzedékkel ő adta meg az alaphangot a halványodás jegyében álló korfelfogáshoz, hiszen a roppant és méltatlanul sokat bírált tabló olyan megállapításon alapul, amely a mindenkori válságszövegek elmaradhatatlanja: a romlatlanság heroikus korában/alakjában megtestesülő esszenciális értékek az idő előre haladásival elhalványulnak, amíg el nem érkezik az alkonyat, amikor az értékek kivesznek a társadalom életéből. Magyarország alkonya - ez a Három nemzedék mondanivalója.1 Szekfű könyvében Széchenyi elképzeléséhez mér minden későbbi társadalmi alakzatot, ahogyan Németh és Kerényi az archaikus apollóni kultúrához vagy a keresztény lapok szerzői a középkor hierarchikus berendezkedéséhez. Szekfű igazodik ahhoz a nemzedékszemlélet által meghatározott időfelfogáshoz, amely már megjelenik Asbóth Jánosnál is, amikor három, irodalmi és politikai kategóriák által meghatározott párost alkot, és velük demonstrálja a nagy hármas-kort: a reformkort, az 1848-49-es revolueziót és a kiegyezést."

Szekfű szemléletét veszi át és formálja etnikai dimenziójúvá Farkas Gyula Az asszimiláció kora a magyar irodalomban (1939) című művében, és ez az, ami hat Németh Lászlóra is, amikor megszületik korszakos jelentőségű műve, a Kisebbségben (1939), hiszen ez is válságdiagnózis. Németh szerint a mély rétegek tömbjei az idő során rájuk halmozódó laza talajréteg alatt elszigetelődnek, és csak itt-ott látszanak ki - a válság a hordalék lerakódása, amit az eredeti archaikus réteg kiszabadítása, azaz a mélység forradalma oldhat fel. Végül, ha röviden is, de meg kell említenünk, akár a magyar válságirodalom záróakkordjaként is, az oly sokak gondolkodását megtermékenyítő Ortega y Gasset első magyar fordítóját,1 Puskás Jánost, aki egy KZ-Lagerben lelte halálát, 1945 elején. Ez az az év egyben, amely lezárja a magyar válságirodalom szövegfolyamát is.4

HAMVAS HELYE A MAGYAR V Á L S Á G I R 0 D A L 0 M - BAN ÉS A VÁLSÁGIR0DAL0M HELYE HAMVASNÁL

Hamvas - nem véletlenül kezdtük előbb vele a névsort, és mondtuk, hogy a többiek „mögötte” vannak - a kor európai és világszinten megjelenő válságirodalmát bibliográfiai és olvasásélményi értelemben is ismerte, több szövege és recenziója, kisebb közleménye született ebben a témában, de nem csakszak121