Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2007 / 2-3. szám - Dúl Antallal Ambrus Lajos beszélget: Lépj be a pillanatba

mol, leszámol stb.). Ezek a szavak mind a sorselemzést, sorsmatézist jelentik, és a mennyiségtanhoz nincs közük. A nyelv kollektív alkotás, amit csak közösen tudunk létrehozni. A jó író azonban képes megtisztítani és felemelni a köznyelvi alapot. És Kemény Katalinnak talán igaza van: nagyon jók a német és a francia esszék, az angol esszé talán a legjobb, de Hamvas esszéinek nyelvi intenzitása semmiben sem marad el ezek nívójától. Az angol esszében a fanyar humor lenyűgöző, a bujkáló, finom irónia, öngúny; a német nagyon bölcs, emelkedett és filozofikus; a franciában mindig meg kell jelenjék a kifinomult, vibráló szellemesség, de minden esszé kimondatlan axiómája, hogy bármiről szóljon is, unalmas sohasem lehet. Hamvasnál mindezek az elemek együttesen megvannak, miközben mindig megjelenik nála az évezredes távlat és a metafizikai atmoszféra.- Valóban, hogyan látják ma Hamvas Béla művét a kiadók és az olvasók, amikor a magyar irodalomnak kezd külföldön piaca lenni?- A Hamvas-áttörés lényegében azért nehéz, mert nincs mögötte a kultúrpolitika kincstári apparátusa. A hazai kultúrkorifeusok elsősorban a kortárs alkotók szűk körének műveit fordíttatják, őket küldik a könyvvásárokra, belőlük válik magyar irodalmi tananyag. De Hamvas lassan mégis a helyére kerül. Most például egy fantasztikus dolog történt: a mainzi egyetem filozófia tanszékére került néhány szöveg a Scientia Sacraból, amit egy német etnográfus saját ambícióból fordított le. És a mainziak fölfedezték: „döbbenetes, hogy van egy ilyen ember Európában, és nem tudunk róla!” Ez az ember egyrészt el tudta készíteni az európai civilizáció leltárát, másrészt tud a XXI. századra is útravalót nyújtani. Körülbelül olyan formátumú elme, mint Bergyajev, aki az Új középkor című könyvében szintén egy új, szellemi korszak eljövetelét jósolja, amelyikben ismét a személyesség és az emberi kapcsolatok uralkodnak. A mélypont apokalipszise után megszűnik a tömeg és individuum arctalansága, és ismét felváltja a középkor óta elveszett személy és nép minősége. Hamvas is hasonlót mond, az apokalipszisre azért van szükségünk, hogy minden rejtett tudatállapot napfényre kerüljön, és megmérettessen. Az apokalipszis lehetővé teszi, hogy a fény és az árnyék Szent János-i feszültsége színt valljon.

Amikor a mainzi egyetemen fölfedezték a gondolkodót, rögtön Pestre akartak hozni egy filozófiai kongresszust Hamvas Béláról. Szóltak a kollégáiknak a pesti egyetemen, de azok fanyalogtak. És bevallottan nem is nagyon ismerték. Azt mondták, Hamvas csak egy dilettáns filozófus, és munkái legfeljebb valami Nietzsche-utánérzések. De a németek ezt követően fölvették velünk a kapcsolatot, s most ki akarnak adni egy esszékötetet, és a Scientia Sátrát fordíttatják. Hamburgban a Karnevál-fordítás egyharmadánál tart, de az elkészült szöveget rögtön dramatizálják is egy színházi előadás számára. Januárban Hamburg egy avantgárd színházában a regényből több órás performance- szerű felolvasásokat szerveznek. Olaszországban Claudio Mutti fordító jelentetett meg Hamvas-szövegeket különféle lapokban, a szerbeknél pedig Sava Babic szinte minden kiadott írását lefordított. Egyre több írás lát napvilágot szlovénül és horvátul, és az oroszoknál megjelent már a Scientia sacra első része. Az erdélyi magyarok között szinte kultikus tisztelet övezi: egyedül Marosvásárhelyen létezik egy Elamvas honlap, amelyben mind Hamvas20