Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 11-12. szám - Kulin Ferenc: Portrévázlat történelmi háttérrel
KULIN FERENC Portrévázlat történelmi háttérrel AZ ÉRTÉKRENDSZERVÁLTÓ BOGÁR LÁSZLÓRÓL Bogár Lászlónak a közelmúltban megjelent könyvei, a rendszerváltozást elemző publicisztikája s a konzervatív rádió- és tévéadókban mind gyakoribb szereplései aligha kerülték el azok figyelmét, akik megkísérlik nyomon követni a politikai iszapbirkózásról zajló vitákat. A neves közgazdász különös módon polarizálja a közvéleményt. Akik személyes tapasztalataik hatására már kiábrándultak a szabad piacgazdaságból, eszmei munícióra: ellenzéki ideológiára találnak megnyilatkozásaiban, miközben egykori politikustársai közül többen új-marxista utópiáknak, tudománytalan teóriáknak minősítik tételeit. A Magyarország és a globalizáció vagy a Bokros - újratöltve című könyvek körüli viták önmagukban is tanulságos eseményei voltak szellemi életünknek, de úgy gondolom, hogy Bogár rendszerkritikájának igazi súlya nem a szakértelmiség általi élénk fogadtatásán, hanem a még lappangó politikai hatásán lesz mérhető. Bogár László ugyanis azon tudósok közé tartozik, akik nem elméleti stúdiumaikra alapoznak politikai kijelentéseket, hanem akik politikusi tapasztalataikból jutnak el teoretikus következtetésekig. Persze ez a módszer sem tehet senkit tévedhetetlenné, mindenesetre nagyobb esélyt kínál arra, hogy ne csak megismerjük és megértsük a valóságot, hanem - ha úgy hozza a sors - változtassunk is azon. Többször is tanúja lehettem, hogy Bogár László számára „úgy hozta”. Előbb az Antall-kormány államtitkáraként képviselte külgazdasági érdekeinket, később az Orbán-kormány Stratégiai Elemző Központjának vezetőjeként - ugyancsak politikai államtitkári rangban - vállalhatott szerepet a konzervatív nemzeti erők céljainak megfogalmazásában és megvalósításában. Pályáját közelről figyelve azt is láthattam, hogy tudós-alkata akkor van igazi formában, ha módja van téziseit a mindennapi gyakorlati cselekvés próbájának is kitenni. Azaz akkor van elemében, ha kormányzati feladatokkal birkózhat. Az ellenéki szerep igazán nem neki való. Ilyenkor olyan gondolati konstrukciókat épít, amelyekből nehezen találok vissza a valósághoz, s ezért vitára is késztet. Az itt következő írásban ennek a késztetésnek (is) engedek. Bogár László elemzései és összegező megállapításai bármilyen létproblémát és bármely diszciplínát érintsenek is, egy eredetien formált holisztikus világkép kereteibe illeszkednek. Saját szaktudományát, a közgazdaságtant illetően azt jelenti ez, hogy elutasítja a gazdaságnak önálló létszféraként való értelmezhetőségét, s csak mint a társadalom és a természet kapcsolatrendszerének egyik aspektusát tekinti azt tanulmányozhatónak. Látszólag talán csak egy elvont tudomány-rendszertani kérdésről van itt szó, valójában a közgazdaságtan tárgyának kritikai megközelítésében Bogár világnézetének és politikusi hitvallásának szinte minden lényeges mozzanata tetten érhető. Érvelésében helyet kap a történeti szempont is, mely szerint a gazdaságtudomány - első változatában mint nemzetgazdaságtan - az etika részeként született meg, mivel a munka bérezésének, a tulajdon adóztatásának s a javak elosztásának elvei emi40
