Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Mórotz Eszter: A Ság hegy Pilátusa
MÓROTZ ESZTER A Ság hegy Pilátusa TÖRTÉNET VULKÁNI TŰZRŐL, VASÚTI FÜSTRŐL, KEMENESI MÉHEKRŐL ÉS A SÁGI FEHÉRRŐL A „Somló kisöccse” - így hívja a szakirodalom, s ezt az ember, otthon olvasva, el is könyveli. Aztán a hegyet mászva sorjáznak a költői kérdések. Először a feministáé: akkor már miért nem kishúg? Aztán a lokálpatriótáé: csak azért, mert kisebb? Az érvelőé: hisz öregebb, előbb volt lakott, a növény és állatvilága szintén gazdag, sőt a szőlőt is korábban művelték itt! Végül a licitálóé: egyedülálló kráterrel is büszkélkedhet, Eötvös ingájáról nem is szólva. Szóval semmi öcsike, a testvér elnevezés igazán jár a Ság hegynek. A tényeken túl pedig ott vannak a kedves legendák, melyek minden romantikus lelkületűt - mint jómagámat is - rögtön a hegy szerelmesévé tesznek. Ott a történet például Luciferről, aki tüzes lován vágtatott keresztül e vidéken, s a Kemenes annyira megtetszett neki, hogy magaslatról kívánt benne gyönyörködni. Hét ördöge hét nap, hét éjjel hordta a sziklákat, hogy megépítsék a főgonosz kilátóját: a Ság hegyet. Aztán ki ne hallott volna a hegy levének gyógyító erejéről? Arról, hogy orvosságként árulták a patikákban? Vagy arról, hogy maga Bismarck is ezzel kezelte gyomorbaját? Esküdni mernék, ezek a történetek még a legmakacsabb legendatagadókat is megingatják. Vagy van 59
