Életünk, 2007 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2007 / 10. szám - Pais-Horváth Szilvia: "Az igazi borivó vörösben az édeset meg se issza" - Mittl családi pincészet
Főként kékfrankost szüretelnek, de merlot és zweigelt is érik a tőkéken. Fehér boruk is van: rajnai rizling, de épp csak annyi, ha vendég jön a házhoz, lehessen kínálni. Az új telepítésük is jórészt kékfrankos: „Erre van leginkább kereslet — magyarázza -, ha egy idegen érkezik Vaskeresztesre, biztosan kékfrankost akar inni. Hiába telepítenénk bármilyen más fajtát, a fogyasztóink ezt szeretik leginkább. ” A többi helyi termelő is ezeket a fajtákat részesíti előnyben. Anita nem igazán hallott arról, hogy a régi időkben a Vas-hegyen milyen fajták voltak divatban: „Azt tudom, hogy régebben egy nagyobb táblán volt rajnai rizling is, tehát fehérbort is készítettek. Azóta kivágták, és vörös fajtákkal telepítették be. Volt idő, amikor blauburgert is ültettek (ausztriai nemesítés, a kékoportó és a kékfrankos keresztezésével készült). Mutatóban egy-két tőkénk még nekünk is van...” A Vashegyen a direkttermők, a noha és az otelló mind kivágásra kerültek, ezeket az új szőlőtörvény értelmében eladásra már nem is lehet termelni. Értékesítéssel már a férj szülei is foglalkoztak. A háznál végső fogyasztónak is eladnak, de visznek éttermekbe, vendéglőkbe, borozókba és kereskedőkhöz is. Nincsenek értékesítési gondjaik, minden évben el tudják adni a megtermelt mennyiséget. IGAZI BORIVÓ VÖRÖSBEN AZ ÉDESET MEG SE ISSZA Két éve palackoznak is, saját címkével ellátott boraikat egy szombathelyi borkereskedőnek adják el. „Akkora mennyiségű palackos boruk viszont nincs - teszi hozzá -, bog)' nagyobb áruházláncokkal is érdemes legyen felvenni a kapcsolatot. Azonban ha az öt és fél hektáros telepítés rendesen teremni kezd, akkor ez is elképzelhető lesz. ” A palackozott vaskeresztesi bort hozzávetőlegesen ezer forinthoz közeli áron lehet értékesíteni. A jó minőségű folyóbort pedig 300 forintért viszik el a háztól. A zöld palackba kerülő bor címkéjén egyébként a vaskeresztesi címer motívumai is feltűnnek: „Saját elképzeléseink szerint terveztettük meg. Munka volt ez is, mert nagyon nein mindegyt, milyen palackkal lépünk a piacra. Nem lehet minden évben váltani, legfeljebb csak a címkén szereplő adatokat, mert a vársárlók erről azonosítanak be bennünket. ” Rendszeresen szerepelnek a Savaria Karneválon is, a Borok utcájában külön pavilonban árulják a vaskeresztesi vöröset. Anita meséli, sok a budapesti kóstolójuk, és meglepő, de a legtöbbjük hallott már a vaskeresztesi borról. Jó híre van, de nem annyira persze, mint mondjuk egy villányinak. A Vas-hegyen anyagos, kötött a talaj. Anita szerint ez kedvez a bornak: „De attól függ, ki mit szeret. Boraink ásványi anyagban gazdagok, testesek, féifiasak. ” A savtartalom, magyarázza Anita, minden évjáratban más, függ a klímától és a talajtól, az adott év időjárási viszonyaitól. A vas-hegyi bor átlagos cukorfoka is változó: tavaly 22-es volt, de általában 18 és 20 között mozog. (FTozzáteszi még, Villányban sem igen szüretelnek magas cukorfokkal.) Vaskeresztesen kizárólag száraz vörösbor terem, ha félédest kóstoltatnak velünk, gyanakodjunk: „Igazi borivó vörösben az édeset meg se issza.” Anita is vörösbor párti. Igaz, teszi hozzá, az utóbbi években, a gyermek 50
