Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 9. szám - Söptei Imre: Határmenti hetilap (Kőszeg és Vidéke, 1881-1939)

szabadelvűséget támogattatni. ” A főispán a jelentés pártos élét „hazafias hangulatra” módosította, és mert kevés volt a járásban a magyar lapot olvasó, támogatta a kérelmet, mire a miniszterelnök - kivételesen - 200 Ft kiutalását engedélyezte. A következő' évben Wittinger kérte a kivételesség megismétlését, sőt 100 Ft-tal való emelését. Szívhez szóló levelében megemlítette, hogy e magyar-német-horvát vidéken két német nyelvű lappal kell küzdenie az ő hazafias, szabadelvű irányultságú lapjának, amelyet dacára a vele járó csekély haszonnak, a tanítóknak fél áron adtak A szerkesztőnek jutó díj szerinte alig 160 Ft volt egy évben (a város polgármestere ekkoriban kb. 1000 Ft fizetést kapott évente), ami miatt, ha visszalép a lap esetleg éppen ellentétes irányba fog fejlődni.

1898-ban külön kérelem nélkül indult a szubvenció ügye, de Szovjákot újabb véleménye kedvezőtlen volt. A városi tiszti ügyész szerint a lap a magyarság szócsöve maradt, de Wittinger eltért a kormánypárti iránytól, a néppárt felé húzott - a katolikus elemi iskola tanítója volt -, mindezt azonban opportunizmusával némileg még fedni tudta. Nagyobb baj volt, hogy meggondolatlan megjegyzései a társadalmi élet megzavarását idézték elő. Ezért Szovják a segély egy ideig való felfüggesztését javasolta. A természetesnek tartott támogatás elmaradása meglepte a szerkesztőt, ezért Szájbelyhez fordult, akit a főispán felvilágosított a támogatás alkalmi visszatartásának okairól. Ezt megtudva, Wittinger személyesen a főispánnak írt, kérve a folyósítást. „.... biztosítván ez esetben Méltóságodat, hogy úgy csekély személyes befolyásommal, mint lapom irányával is oda fogok hatni, miszerint a kó'szegi viszonyok Méltóságod nemes inventiói szerint alakuljanak és irodalmi működésemmel nagybecsű megelégedését kinyerjem. ”

1903-ban Feigl Gyula a támogatás emelését kérte, arra hivatkozva, hogy veszteségeinek oka az ellenzék ellene folytatott tevékenysége, az 1902-ben zajlott választás megosztotta a a helyi polgárokat. 1906-ban, a szabadelvűeket váltó koalíciós kormányzat idején újra megvizsgálták a szubvenciók kérdését, ekkor mérték fel az érintett lapok példányszámait is. Összehasonlításként említjük, hogy a Giinser Zeitung 250, a Giinser Anzeiger pedig 300 példányban került ki a nyomdából. Az új kormányzat nagyobb figyelmet szentelt saját politikáját támogató kiadványok, valamint a nemzetiségi területek magyar sajtójának támogatására, ezért pl. a Muraszombat és Vidéke szubvencióját évi 2000 K-ban állapították meg és a Kőszeg és Vidékét is 1000 K-val (két és félszeres növelés) segítette volna Bezerédj István főispán. „Nemzeti és politikai szempontból oly államsegélyben lenne részesítendő, hogy előfizetési árát leszállítva árban is versenyezhessen a helyi német lapokkal... Huszonöt éve áll fenn s Kőszeg város magyarosodásában kiváló helyet foglalt el. ” A javasolt összeget nem kapták meg rögtön, még a korábban megítélt 400 K hátralevő felét is nehezen tudták kicsikarni. Egy évnyi kérelmezés után, 1907 második felében utalták át az ígért 1000 K-t.

1910-ben új kormány, új támogatási „szisztéma” került bevezetésre, amihez új felmérés készült. Ezt Békássy István főispán rendelte meg, de már nem elégedett meg az egyszerű példányszámösszeírással, hanem a politikai elkötelezettséget, minőséget, hatásfokot is vizsgáltatott, ami alapján a Kőszeg és Vidéke nagyon leszerepelt. „Megjelenik hetenkint egyszer, hihetetlenül szerkesztve. Az egész lap a Róth-féle könyvkereskedésben kapható könyvek ismertetéséből, kalendári- umi reklámokból, városi falragaszok reprodukciójából, egy kőnyomatos vezércikkből,

82