Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Söptei Imre: Határmenti hetilap (Kőszeg és Vidéke, 1881-1939)
egy ollózott tárcából és mellékesen 4-5 hírből van összeállítva. Míg a szombathelyi napilapok naponta hasábokon foglalkoznak a kőszegi közügyekkel, és az ottani társadalmi dolgokkal, addig a Kőszeg és Vidéke ugyanezen ügyek 90%-át hallgatással mellőzi. Terjedelme 4 oldal. Nyomják körülbelül 100 példányban. Szerkeszti névlegesen Jambrits Lajos városi h.jelyettes] főjegyző, tényleg Feigl [?] nyomdász. Zsurnalisztikái nívója kritikán aluli. Elteljedetts égé jelentéktelen, tekintélye, agita- tórius ereje semmi. ” A kritika egy része valós, de sok túlzás is található benne. A kényes kőszegi ügyekről ezekben az években valóban többet lehetett megtudni a Varvárme- gyébői, mint a Kőszeg és Vidékéből. A főjegyző szerkesztésében tényleg a város- vezetés hivatalos szócsöve lett a lap, bár ez nagyjából addig is így volt. A kritikáról annyit tudni kell, hogy akkoriban lett a liberális kormánypárt szinte kizárólagos megyei „sajtócézára” Lingauer Albin, akinek nevéhez a fent idézett vélemény köthető, és aki minden eszközt megragadott, hogy feltételezett ellenfeleit lejáratva, a sajtótámogatások minél nagyobb részét lapja, a Vasvánnegye felé terelje. A rossz vélemény és az előző kormányzat alatti magas támogatás miatt megvonták a további segélyt és ez így is maradt a Tisza-kormány ideje alatt is, hiába próbálta Rónai Frigyes bizonygatni lapjának kormánypárti beállítottságát. A példányszámra utaló, megdöbbentően alacsony szám közel állt a valósághoz. Fennmaradt a Giinser Zeitung és a Kőszeg és Vidéke előfizetési naplója az 1911 és 1919 közötti időszakról, aminek köszönhetően két pillanat- felvételt tudunk készíteni. 1911-ben a Giinser Zeitungot 283-an, a Kőszeg és Vidékét 112-en fizették elő ténylegesen 2 Ft-ért. A tanítók fél áron vehették, illetve akadtak, akik 1,60-at vagy 1,70-et fizettek csak. A kritikát erősítő következtetéseket lehet levonni az előfizetők lakhelyének vizsgálatából. Kőszegen kívül negyvenen kapták kézhez a lapot, akik közül 12- en laktak a Kőszegi járásban, közülük heten éltek a német anyanyelvű többségű vidéken, ezen belül négyet képviselt Léka és Rohonc. Tehát Kőszeg környékén valóban elenyésző volt a lap hatása. A más vidéken való terjedése - Bécstől Zágrábig - nagyobbrészt az egykor Kőszegen élőknek volt köszönhető, a legtöbbet (6 db) Budapestre szállították, például a Baross kávéházba is. 1917-re nagy változás következett be, az előfizetők száma 253-ra nőtt, a Giinser Zeitung visszaesett 34-re. A 101 Kőszegen kívüli megrendelőből 69 élt a közvetlen környéken, 19-en olyan településen, amely ma nem tartozik Magyarországhoz. Különösen szembeszökő a környékbeli magyar és horvát anyanyelvű községekben való elterjedtsége, közülük is kiemelkedik Kőszegdo- roszló (8), Ólmod (6) és Velem (5). Alig hat év alatt több mint kétszeresére növelték az előfizetők számát, és ezt nagyrészt a környező vidéken elért sikereknek köszönhették, de talán hozzájárult az egy forintra csökkentett díj is. Az 1918-as esztendő a nyomdaegyesítésen kívül is nagy hatással volt, mert az addig társadalmi hetilapnak minősített Kőszeg és Vidékét kénytelen kelletlen politikai és ezzel együtt kauciós lappá kellett átminősíteniük, mert a felsőbb hatóságok többször róttak ki büntetést politikai jellegűnek minősített cikkek miatt. Továbbra sem akartak foglalkozni politikai kérdésekkel, de a zaklatásoknak szerettek volna véget vetni ezzel a lépéssel. 83
