Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Balázs Géza: A nyelv etikai dimenziói

Margaret MEAD egy írásában elemezte az egyén, a gondolkodás és a társadalom kapcsolatát, és azt a játék mintájára írta le.’ A játékosok egy döntőbíró, jelen esetben a gondolkodás ítéletének vetik alá magukat. A gondolkodásnak és a szónak, a beszédnek „egyúttal jogi-erkölcsi jellegű szabályozó funkciója is van”. A gondolkodás folyamatában a belső beszéd a cselekvő személy számára belső (erkölcsi, jogi, társadalmi) figyelmeztetés, felszólítás, parancs. Úgy kapjuk ezeket a jelzéseket, mintha egy másik személy mondaná. Legjobban a stilisztikában és a szövegtanban kutatott szabad függő beszéd hozható erre példaként. A beszéd és a gondolkodás összefüggését sok nyelvben a beszédre és a gondolkodásra utaló szavak összefüggése is mutatja.

görög lego ~ német: sagen, sprechen, melden, meinen (mondani, beszélni, gondolkodni)

görög Logos ~ német: Rede, Wort, Vernuft (beszéd, szó, értelem)

Vagyis „a gondolkodásnak (mint belső beszédnek) és a külső beszédnek egyaránt jogi-erkölcsi jellegű funkciója is van. A tőlük jövő figyelmeztetés, felszólítás, ösztönzés vágj? parancs a kisebb-nagyobb közösség képviseletében mint bírói ítélet és parancs, erkölcsi figyelmeztetés is szól az egyénhez: a belső vagy külső kommunikáció vevőjéhez. Ennek alapján mondhatjuk, hogy a ’belső’ és a ’külső’ beszéd a valósággal való együttműködésre, abba való beleszö- vődésre egyrészt úgy szólít fel, mint etikám, másrészt - ismeret lévén - úgy is, mint noetikum

A magyar ’szófogadás’, ’szófogadó’ szavunk remekül érzékelteti azt a helyzetet, hogy a külső beszéd az egyént együttműködésre sarkallja. A beszélő szava befogadásra, elfogadásra talál, a „szót megfogadjuk”, engedelmeskedünk. A francia nyelvben a szófogadó gyerek: sage. Ez azt jelenti: bölcs, vagyis értelmi képességre utal.'

A nyelv kognitív modellje

Az 1960-as évektől a kommunikációelmélet társadalmi, interaktív felfogása uralkodott. Az 1990-es években kiteljesedő kognitív fordulat a nyelv társadalmi funkciójával szemben a nyelv kognitív (tranzaktív) funkciójának az elsődlegességét hangsúlyozza. Eszerint a nyelv azért jött létre, hogy jobban megismerjük a bennünket körülvevő világot, s ennek érdekében kommunikálunk egymással. A két felfogás, az interaktív és a kognitív voltaképpen szemben áll egymással, bár éppen az etikai dimenzió hangsúlyozásával a két elméletben közös mozzanat is megragadható.

A kognitív elmélet kiemeli a nyelv hagyományos, hagyományőrző szerepét. A felfogás szerint ami a nyelvben van, az a nyelvet létrehozó, az azt beszélő közösség véleménye. így voltaképpen a nyelvhasználat, a beszéd szabályozza, irányítja, adott esetben korlátozza az egyén viselkedését.

A kognitív szemantika és annak alapkategóriája, az értékjelentés is bizonyítja ezt a meglátást. A szójelentésben (másoknál szóetikában) a beszélőközösségnek a jel tárgyához való értékelő megnyilvánulása, sőt viszonyulása fejeződik ki annyiban, hogy a jelentéseket pozitív és negatív csoportokba rendezi. A szo46