Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Söptei Imre: Határmenti hetilap (Kőszeg és Vidéke, 1881-1939)
A Tanácsköztársaság után újra a kormányszubvencióban részesített lapok közé került a Kőszeg és Vidéke (2000 K), ezúttal azonban már a Giinser Zeitunggal (1000 K) együtt. A kitüntetett figyelem oka lehetett az hogy, a határszéli lapokkal próbálták az Ausztria felé mozdulni kész lakosság hangulatát befolyásolni. Gr. Sigray Antal kormánybiztos-főispán bizonytalan idejű és bármikor visszavonható segélyei azonban belpolitikai célokat is szolgáltak. „... eme támogatás fejében ezen lapok az ún. vitás lapokra tekintettel érdekeinket kellően szolgálják és a hivatott kormányhatósági tényezők e tekintetben megnyilvánuló kívánságait és utasításait mindenkor kövessék. ” A zavaros politikai helyzetben minden kormányt támogató sajtótermékre szükség volt, ezért a Kozma Miklóssal nem régen privatizáltatott Magyar Távirati Irodától is térítés nélkül kaphatták a híreket. Mutatja az időszak bizonytalan viszonyait, hogy az 1921-ben zajló választási előkészületek közepette a lapot megfeddték, Rónai Frigyest pedig retorziókkal fenyegették, mert az ugyancsak jobboldali, de ellenzéki jelölt Lingauer Albin mellett kiállva, erősen lázító- nak értékelt cikk jelent meg Tihanyi Márkus bencés szerzetestanár neve alatt! 1923-ban a továbbra is politikai lapként megmaradt, ezer példányban megjelenő újság, főispáni támogatása inflációval növelten 15.000 K-t tett ki havonta (a 900 példányban nyomott Giinser Zeitungé ugyanennyi volt), melyet Jambrits Lajos polgármester felemeltetni javasolt. Érdekes a Kőszeg és Vidéke 1932. évi állapota. A polgármesteri jelentés szerint: szombaton este hét órakor, 800 példányban megjelenő, felekezetektől független, politikai, gazdasági és társadalmi hetilap volt, amely a „Keresztény Gazdasági Párt” (az ekkorra már kormánypártivá váló Lékay-Lingauer Albin képviselte Keresztény Gazdasági és Szociális Párt) és a helyi politika érdekeit vette figyelembe. Ennek megfelelően Kincs István apátplébános bizalmi embere, Szabadváry Ferenc szerkesztette. A kormánytámogatásként korábban havi 150, 1932-ben 120 P-t kaptak a miniszterelnökségtől, de a csökkentést mélyen sérelmezte a kiadó, amiért az ugyanolyan támogatást élvező Giinser Zeitung megszüntetésével fenyegetőzött. A lap és a szerkesztő politikai függetlenségét nem támasztja alá a következő idézet: „...szellemi irányítást kap: miniszterelnökségi sajtóirodától, a Budapesti Értesítőtől és a Gazdasági Híradótól. ” 1939. február 19-én még a Kőszeg és Vidéke jelent meg Rónai Frigyes kiadásában és szerkesztésében, egy héttel később viszont már a Kőszegi Hírek (felelős kiadó Jambrits Lajos, felelős szerkesztő Varga Sándor, „nyomatott Rónai Frigyes könyvnyomdájában”). A megszüntetés több tényező egy idejű megjelentének volt köszönhető. Az első az 1938. évi 18. törvénycikk utasítása, amely az állami rend megóvása végett szükséges sajtórendészeti rendelkezésekről intézkedve, augusztus 31-i határidővel kötelezte a hetilapokat lapengedélyük megújítására. Ez a határidő valószínűleg egybeesett Rónai Frigyes halálos betegségégével. Örökét nagykorúsított fia foglalta el. Az üzletbe belecseppent fiatalember a felsőbb hatóságok figyelmeztetésére új lapengedélyt kért, de a miniszterelnök elutasította. Január elsejétől tulajdonképpen illegálisan jelent meg a Kőszeg és Vidéke. Az új kőszegi lap változata szerint az egész ügy korábban, 1938. júniusában kezdődött, amikor id. Rónai Frigyes a Giinser Zeitung kiadói jogait átadta „egy pángermán társaságnak”. Az addig négy 84
