Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 9. szám - Söptei Imre: Határmenti hetilap (Kőszeg és Vidéke, 1881-1939)

den elvet félretéve dolgoztak kiadók, szerkesztők, munkatársak azon, hogy az éppen aktuális helyi, illetve országos politikai kurzusnak megfeleljenek. Ebből a szempontból az 1920-as évtized első fele lehet igazán jellegzetes, amikor szinte vérre menő küzdelmet vívott az ellenzéki Lingauer Albin a kormány- párti képviselőjelölttel a kerület országgyűlési mandátumáért. A Kőszeg és Vidéke ebben a helyzetben is helyesen döntött, Rakovszky Iván belügyminisztert támogatta, amíg a választás el nem dőlt. Akkortól teljes erővel a győztes Lingauer és az őt támogató Kincs István plébános mögé állt.

Ehhez hasonló történetek sokasága, könyvet tehetne ki a Kőszeg és Vidéke hatvan esztendejéből. Ebben az esetben azonban, a terjedelmi korlátok miatt, csak röviden, a szerkesztők felsorolása kapcsán vázlatosan ismertetjük az újság történetét, persze az alapítás és a megszüntetés körülményeiről külön megemlékezve. Ezen kívül a nagypolitikának a lap önállóságára, szellemiségére, nem utolsósorban a példányszámra, hatókörre való befolyását, illetve annak visszahatását vizsgáljuk alaposabban.

Ml KELLETT EGY ÚJSÁGHOZ?

Ma szinte természetesnek tűnik, hogy valaki lapot alapít. Ma is eleget kell tenni bizonyos kötelezettségeknek, de mindez semminek tűnhet a XIX. század korai időszakaihoz viszonyítva. Akkor az első és legfontosabb a jogszabályi háttér volt. Mivel sajtótörvény még nem volt, a budai Helytartótanács felsőbb engedélyének hiányában bukott meg az első kőszegi sajtókísérlet, a magyar és német nyelvűre tervezett Dunántúli Értesítő' (1845), amelynek mutatványszámát saját nyomdájában készítette el Reichard Károly, a szászországi születésű, bécsi könyvkereskedő, aki Kőszegen letelepedve, 1836-tól kereskedelmi tevékenységét könyvnyomtatással is kiegészítette. A terv megvalósításához szükséges fő kellék, a nyomda tehát megvolt. Az érdekeltségi és vásárlókört is meghatározták: a kőszegi székhelyű Dunántúli Kerületi Tábla nemesi bíróságának hatókörében.

Talán csak az érdeklődés és a fizetőképes kereslet hiányzott Feigl Frigyes 1867-es tervéből, annak ellenére, hogy a térségben többségben élő német anyanyelvű lakosokat próbálta megszólítani, Hienczenblatt című újságjával. A jogszabályi feltételek, az 1848. évi 18. törvénycikk alapján adottak voltak, nyomdával is rendelkezett (a szombadrelyi Bertalanffy Imre kőszegi műhelyét vezette), a hatóságnál is bejelentette szándékát, másra nem gondolhatunk, mint a rosszul felmért üzleti tervre.

Az első Kőszegen kiadott hetilap így az 1874 és 1918 között megjelent Günser Anzeiger lett. Feigl Frigyes vállalkozása annak ellenére sikerült, hogy olvasói bázisát szűkebben, csak Kőszegre kiterjedően határozta meg. A lap iránti érdeklődés növeléséhez hozzájárulhatott, hogy a Vasmeg)’ei Lapok megjelenésével, 1867-től növekedett az igény a helyi jellegű hírekre. A Günser Anzeiger Vas megyében az első, Szombathelyen kívül megjelenő újság volt.

E minták nyomán indították hét évvel később az első kőszegi és megyeszékhelyen kívüli magyar nyelvű hetilap, a Kó'szeg és Vidéke megjelentetésére.

76