Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Söptei Imre: Határmenti hetilap (Kőszeg és Vidéke, 1881-1939)
3 S Ö P T E I IMRE Határmenti hetilap ( Vidéke, 1881-1939) 125 ÉVES A MAGYAR NYELVŰ SAJTÓ KŐSZEGEN Manapság szinte közhelynek tűnhet Kőszeg esetében a határ szót említeni. A szó értelmét azonban lehet annyira tágítani - köszönhetően elsősorban a „közhelyérzést” akaratán kívül megalapozó Ottlik Gézának -, hogy elmondhatjuk egy különleges körülmények között született és élő újság is állhatott, sőt egyensúlyozhatott sok helyzet és lehetőség határán. Mint a tanulmányból kiderül, története során a Kőszeg és Vidéke határai a következők lehettek: megjelenés - megszűnés; magyarság - németség; elvek - megélhetés; helyi társadalom elvárásai - nagypolitikai igények; Magyarország - Ausztria; szellemi önállóság - anyagi függőség. Talán folytathatnánk is a sort, de ez a csonka felsorolás is mutatja, hogy egy majd hatvan évet megélt hetilap története mennyire sokrétű. Éppen e sokrétűsége miatt több kérdés is felvetődik. Csak mutatóba: milyen körülmények között, miért hozták létre? Megfelelt-e az alapítók és a célzott társadalmi réteg elvárásának? Mit tehetett volna jobban céljainak megvalósítása érdekében, önállóságának megőrzése mellett? Ezeknek megfelelően: mekkora volt a példányszáma, milyenek voltak az olvasottsági adatok, előfizetők száma, rétegezettsége, az érdeklődők térbeli kiterjedettsége. Ezek az adatok valóban fontosak, sok mindent megvilágítanak, de önmagukban nem adhatnak teljes képet az újság történetéről. Mégis teljesebbet, mint az a kutató, akit egy óriási - talán a legnagyobb - veszély fenyeget, ha csak az újságban magában megjelentek alapján akarja annak történetét megítélni. Egy ponton túl sokkal fontosabb az, ami nem került, nem kerülhetett be a hírek közé, vagy felső utasításra, vagy a szerkesztők egyetértésével, akaratából. Ezek az elhallgatások könnyen tetten érhetők más, többnyire ellentétes érdekeltségű sajtótermékekből, azonban a hátsó szándékok, az elhallgatások, félreinformálások mozgatói ezekből is csak ritkán találhatók ki. A Kőszeg és Vidékével kapcsolatban aránylag könnyű dolga van az elszánt kutatónak, mert céljaiból és helyzetéből következőleg igényelte a felsőbb hatóságok támogatását, aminek következménye volt az ottani irattermelés. Csak éppen a kőszegi háttér kapcsán állunk üres jegyzetlapokkal, mert a XX. század elején végrehajtott barbár városi iratselejtezés, a jegyzőkönyveken kívül mindent megsemmisített. Az említett felsőbb támogatásokat kérő levelezések így is rávilágítanak fontos részletekre a Kőszeg és Vidéke, de talán más hasonló helyzetben levő vidéki hetilapokkal kapcsolatban is. Ezzel összefüggő alapvetően fontos kérdés: akarta, akarhatta-e egy lap és a mögötte álló szellemi erő, hogy letarolja bármelyik politikai erő, csak azért, mert ez gazdasági előnyökkel járt. Mint látni fogjuk többnyire lelkesen, min75