Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Thimár Attila: A polgári élet a reformkori Dunántúlon
fontosabb magyar irodalmi művekkel, s újabb könyvek készítésére sarkallta őket. Ennek szép eredménye lett azután a Költészi képek című antológia, melyet két szerzetestársával, Beély Fidéllel és Vaszary Egyeddel együtt készített el. Ebben a költészeti tárba avagy kézikönyvbe kortárs művekből válogattak ki részleteket, mégpedig az egyes témákról készített legszebb költői képeket. A könyvnek ezért kettős haszna volt. Az egyik, hogy a tanulók számára megmutatta, a különféle témákról, mint például a hajnal, a reggel, barátság, haza, milyen szépen fogalmazhatjuk meg gondolatainkat, másrészt élvezetes és gondolatgazdag olvasmányt adtak a korabeli olvasók kezébe. A kétkötetes mű tanítva népszerűsítette a reformkor jeles szerzőit: Vörösmartyt, Berzsenyit, Bajzát, Vitkovicsot és persze közben magát Guzmicsot is. Benne amúgy is buzgóit költészeti véna, még ha tehetsége nem is volt kiemelkedő. A másolás, a nagyok utánzása vagy inkább követése sokkal közelebb állt hozzá. Lássunk egy példát erre híres művéből a Pannónia századaiból (1830), melynek nyitásában lehetetlen nem felismerni Vörösmarty példáját: „Elajdan idők hol vagytok ti? hol röjtözik ékes Csillagotok? s nagy hőseitek dicsművi hol állnak? Elröpülétek ti, s feledés örvénye hazátok, Melyből vissza vezér csillag nem támad ezentúl.” A példakövetés volt az egyik legelőremutatóbb és legfontosabb polgári erény a korszakban. A közepes tehetségű emberek - bármely szakmában vagy művészeti ágban - azzal hatottak leginkább, hogy nem túlszárnyalni akartak másokat, nem különcködő, egyénies megoldásokat kínáltak, hanem a meglévő példákat követve az azokból sugárzó eszméket és művészi megoldásokat örökítették tovább. Nem elsősorban a művészi élet folyamába, hanem hétköznapi életük terébe átemelve azt. A polgári szemléletmódnak nem a szólamokban, hanem a mindennapi életben kellett meggyökerezni és megerősödni. Kiemelkedően fontos volt ezért a Guzmics Izidorhoz hasonló személyek tevékenysége. Sok apró, de igen fontos jelenetet rajzolhatánánk még Guzmics naplójából, de a terjedelmi korlátok miatt csak egyet említek végezetül. Bakonybélben új gyógynövények, fák ültetésével, kis kerti utak létesítésével egész arborétumot hozott létre. Igaz ennek elsődleges célja a gyógyító növények meghonosítása és gyógyászati felhasználásuk volt, mégis ugyanaz a törekvés vezette őt is, mint azokat a természettudós kortársait, akik az ország lakosai számára kívánták láthatóvá, megtapasztalhatóvá tenni az élővilág különlegességeit. E rövid írásban nincs mód bemutatni az összes szálat, amelyek a polgárosodás különböző tereit, az életmód változásait, a gondolkodásformák átalakulásait összekötötték, de úgy vélem, sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos és meghatározó volt a reformkori nagy egyéniségeink pályáján az, hogy milyen iskolákba jártak, mely területeken ismerkedetek meg az új, a modern életforma különböző elemeivel. Guzmics Izidornál is ilyen jelentős hatásként tarthatjuk számon kőszegi éveit. Jegyzetek 1 SÖRÖS Pongrácz, Guzmics Izidor apáti naplója, ItK 1903, 323-347, 474-495, 478. : Guzmics Izidor apáti naplója, 324. ' Guzmics Izidor apáti naplója, 328. 74
