Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 9. szám - Kincs István: Az országut statutumai
vétene a törvényünk ellen s akkor nem állok jót, ha vájjon megszenvedik-e majd a czéhben. S a tekintetes ur csak mosolygott s végtére azt mondotta: Hm. Ez pedig annyit jelentett, hogy majdnem kedve volna fölcsapni. És föl is csapott. Negyednapra már kezében volt a diploma, átruházták rája is ünnepélyesen a deszkások kiváltságát. Ezentúl nyugodtan alhatott ő is az első paragrafus szerint a kocsiján, egyetlen zökkenés nem háborította édes merengéseiben soha. Kitért előle boldog-boldogtalan. Régi akszioma már, a deszkás deszkásnak kitér. S ha valaki azt hiszi, hogy tekintetes Rusa Lázár uram mint főszolgabíró megbánta, hogy deszkás lett - az menjen hozzá, ott bíráskodik most a Rába völgyében s kérdezze meg tőle. En legalább Tamás vagyok benne. 29
