Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Prágai Tamás: Az átváltozás (3. rész)

Mt __......................mm

K

iszolgáltattam magam nekik. Ha! Ez a bökkenő! Szükségleteimről, legelemibbek legyenek bár, magam gondoskodni nem vagyok képes.

Puhatestűnek hívom őket. Plallgatnak rá.

Míg haza nem érnek, alig eszem. Talán, ha egy kis sajtot. Az üres gyomor régi életeimre emlékeztet. Az újjászületés csatornáján üres gyomorral megyünk keresztül. A csótány időszakosan táplálkozik. Ulrich Sedlag könyvéből tudom: fogakhoz hasonlítható rágószerv található a potroh kezdeti szakaszán, az előgyomorban.

Az enyém ma is összeszorul, amikor ilyesmit olvasgatok.

Az időt olvasással ütöm el. Stílusom, mondják, ugrásszerűen javul. Magamra hagynak a péksütemény morzsáival reggel; az egész kupacot az asztalon felejtem. Motoszkálok, rendezkedem a néhány négyzetméteren. A falhoz vagy a könyvespolchoz dörzsölöm a hátam - de csak akkor, ha egyedül vagyok. Szeretem. Olyan, mint az emlékezés. István rám mordul: - Ne rakodj! - Az estére föltornyosuló könyvkupacot most már magam rámolom el.

Az olvasás lényege a betű: az, hogy a betűket helyes sorrendben vegyük elő, és megfelelő módon fogjuk fel. Nagyon nagy, ormótlan P után ne vegyünk elő szokatlanul kicsi f-et; főleg, ha a P kézzel írt. Ügy ítélem meg, ez mértékte- lenségre vall. Két megkülönböztető jegy van: az iránymódosítás és a szimmetria. A p ablaktükörbe ültetett q, a b tükör mélyére süllyesztett d. Az a betű, melynek testén szimmetriatengely szalad át, nem lehet magabiztos.- Itt vagy a lakásban, lábatlankodsz, zabálsz, jó. De nagyon kérlek, ne rakodj! - ezt mondja.

Mit csináljak? Ö a főnök.

Meghökkent. Nem baj, hogy énekel zuhanyozás közben. Nem nagy baj. Rezeg a torka, rezeseshandabanda. „Megkötöm a szárcsalábú lovamat, még az éjjel kimulatom magamat”, egymás után ötször.

145