Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 7-8. szám - Balázs Edit: "... A jó zsidó egyúttal jó hazafi is..."
éppen befejeződött. Bernstein elődje Dr. Stier József 1891-ben Berlinbe távozott. Szónoklatait németül tartotta, s az orgona felszerelése ellen is tiltakozott. A szombathelyi neológ hitközség kilenc személyt hívott meg próbaszónoklatra. Bernstein Béla 1892 pünkösdjének első napján magyarul, a második napon németül tartott prédikációt/ melyről a helyi sajtó a legnagyobb elismeréssel írt: „ Kitűnő egyházi szónoknak bizonyult, milyent csak ritkán van alkalmunk hallani, beszédjének bel- és külcsínje telve retorikai szépségekkel, fordulatokkal, biztosan kezeli a szót, modora szerény, megnyerő, beszédjének tartalma magvas, hangja kellemes csengésű, behízelgő.”9 Bernstein Béla 1892. augusztus 18-án foglalta el állását, és 20-án megtartotta székfoglaló beszédét.10 A szónoklat hűen tükrözte az emancipált magyar zsidóság korabeli felfogását, miszerint a jó zsidó jó hazafi is egyúttal: „És nekünk csak őseink példáján kell buzdulnunk, kik a legszigorúbb hithűségben éltek mint odaadó polgárok a nem akaratuk folytán ideiglenes hazában, csak őket kell követnünk s akkor mindig hű, önfeláldozó fiai leszünk hazánknak...” Hosszú pályáján mindig különös hangsúlyt kapott az ifjúság nevelése. Ennek fontosságát szombathelyi székfoglaló beszédében is hangsúlyozta: „Az ifjúnál, a gyermeknél kell kezdeni a vallásos oktatást. Az iskolában kell felkeresni a fogékony gyermeki szívet, hogy idejekorán belé oltsuk a hitnek és a vallásos tudásnak az elemeit... azért én nemcsak e helyről akarom hirdetni Isten igéjét, de tanítani akarom vallásom híveit más úton is, künn az életben és elsősorban benn az iskolában.”" Szombathelyi kinevezését említve később azt írja: „ Első dolgom volt, hogy az elhanyagolt középiskolai hitoktatást újjászervezzem, és az országszerte uralkodó tervtelenség közepette annak határozott irányt és célt tűzzek ki, nem különben sürgős teendőm, hogy az elemi iskolát, melynek feloszlatását utoljára 1891 április 26-án mondta ki a képviselőtestületi ülés, megmentsem a pusztulástól és tespedésből új életre keltsem.”" Az iskolaszék az ő javaslatára az iskola anyagi támogatását társadalmi útra terelte, létrehozták az „Iskolaalapot” és az „Iskolaegyletet”.1’ Míg korábban sokan, főleg a tehetősebbek, gyermekeiket magánúton taníttatták, vagy a városi elemi iskolába küldték, néhány év múlva tevékenységének következtében az elemi iskola lett a legfontosabb integráló tényező a helyi zsidóság körében. A hitközség anyagi áldozata, valamint adományok segítségével egy év alatt új épületet kapott az Izraelita Elemi Népiskola1'. 1994 március 19-én avatták fel az új, modern épületet, mely négy előadó-, egy kézimunka és egy ima- és vizsgateremből állt, 180 kötetes ifjúsági és tanítói könyvtárral.10 Az avató ünnepségen Bernstein Béla nagy hatású beszédben a hazafiasságra és a magyarságra nevelést hangsúlyozta. Az iskolát „már kezdetben úgy irányítják alapítói, hogy felekezeti volta dacára magyar legyen... Felekezet építette és tartja fenn ez iskolát, de valamint ez épület homlokzata magyarul hirdeti annak rendeltetését, épp úgy a szellem, amely áthatja, és áthatni fogja mindig és mindenkor, magyar lesz és magyar marad... Es nemcsak imádkozni tanulnak itt, hanem imádni is, imádni elsősorban az egy istent és imádni 112
