Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 1. szám - Bakos Ferenc: Szindbád - Olvasó

A várakozók közül beléptél a telefonfülkébe, sikeresen elvágva - egyébként jogosan - egy fekete fickó oldalazó támadását. Egy kérkedő pillantást küldve felé, az üvegen át megfigyelhetted, hogy ellenfeled még nálad is magasabb; fe­hér ingben, nyakkendősen, diplomatatáskával, háta megett valami tárgyalással vagy egyetemi vizsgával; dől belőle az az istenadta afrikai szexualitás, és kitá­gult remegő orrcimpákkal, horkantásra készen várja, hogy feltárcsázhassa a legközelebbi, praktikusan Váci utca környéki fehér némbert; egyszóval, a tele­fonért vívott küzdelemben győztél még a szex-király felett is, bár - utólagos nyomozásod szerint - éppen ez lett a veszted. Mert miközben tárcsáztál, a négus törzsfőnök fia kifigyelte és rögzítette a számokat - tam-tam dobok ritmusaként, a nagyon is intelligens agytekervé- nyeiben - , s mialatt benned a győzelem mámora munkált, miszerint holnap szeretkezel akkorát Jolival, mint ez a fickó akárki mással, s mialatt hosszan ki- csöngött a telefon, és eldöntötted, hogy a szalonnasütés lesz a főmotívum, és nem a kompnál, nem is a vonatnál várod őt, hanem elébe jössz a pályaudvarra (mintha ebben a túlbiztosításban már eleve benne lett volna a másnapi veresé­ged), a szex-királyfi is kész volt a tervével. A találka nyélbeütése végén még egy fölényesen előzékeny - a fülkébe be­tessékelő kézmozdulatú - , megsemmisítő gesztust intéztél a fickó felé, vesz­tedre. Az elfoglalta ugyanis a fülkét, s mielőtt bejelentkezett volna a Váci utcai némberhez, megreszkírozott egy érmét, s Joli számát tárcsázta, a tam-tam do­bok ritmusára:- Heló, bébi! Okés vagy?- Halló, ki beszél?- Itt a Nagy Fekete Főnök. Értesz engem, bébi?-Joli vagyok. De neked lehetek bébi, ha ez a mániád...- Na akkor, Joli-bébi! Mit szólnál, ha tumorró, ha holnap várnálak, hotel interkontinentál? Oké?- Szobaszámod is van?-Veri klever! Okos kislány, figyelj: numero száz-harminc-kettő. Meghívom még miszter viszlát is, mondjuk este hatra. Okés a hat? Na! Úgy siess, hogy az enyém a Big Benre jár!- Vicces fiú! - Szinte hallottad Joli hűtlen, bevadult szuka-hangját. - Ne­kem ebát is mondhatsz... egy afrikai mesében olvastam: az eba jó, az eba fi­nom! -Joli, azzal a búgó, kicsit közönséges hangjával, képzeletedben konst­ruált mondataival megforgatta a kést a szívedben, amit - virágnyelven - ágyék­nak hívtak ott a vonaton. Well, megint kimaradtál a történetből. Te csak outsider lehetsz, mint a Lucky SFt-ügyben: A képes füzetke címlapja jócskán belevág a közepébe: északi szőkeség, még felöltözötten - igaz: zilált blúzban -, és fekete fickó, ahogy az anyja szülte, csak húszegynéhány évvel korosabban, istenadta tehetséggel. A zöldben készült szí­nes kép sejteti, hogy a svéd lány ősei valaha Szuraszénában élhettek (ahol bi­zonyára: szúr a széna), és auparistaka iparengedélyük lehetett a fürdőkben. Szimpla, kissé butuska arcán egyszerű közlés: az eba jó. A borító belső oldalán találkoznak, látni, hogy először - elhanyagolható tény: feltehetően a pornó-ki­62

Next

/
Thumbnails
Contents