Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Szalai Anna: Báró görbe tükörben

amikor megházasodott, feleségének a Schiller-művek díszkiadását ajándékozta. O is végig akarta olvasni a köteteket, de olvasás közben mindig elaludt.

A művelődést azonban még mindig fontosnak tartja, saját lapot indít, melynek szerkesztésére egy újságírót kér fel, de a lap csak gondot okoz számára, elsősorban anyagi természetű gondokat, a szerkesztő mindig újabb összegeket kér a lap számára. A tartalmával sincs mindig kibékülve, önmagának ellentmondva, korábbi dicséretét cáfolva, bíráló megjegyzésekkel fejezi ki elégedetlenségét, és ebből kiderül, hogy saját lapját sem olvassa végig. Az Operába is ellátogat, családjával együtt saját kocsiján érkezik, a földszinti páholyban foglal helyet, és a félhomályban hamarosan elalszik.

Az irodalom pártolására tett kísérlete is nevetség tárgya lesz, Vörösmartyt összetéveszti egy antiszemita képviselővel, és költő névrokonukat szeretné meghívni az irodalom javára rendezett estélyre, még akkor is, ha nem járatos a köreikben. Berzsenyi bárónak elég, hogy névrokonuk keresztény.

A Műcsarnokba az egész család kivonul, hogy megtekintsék a legújabb festők műveit. A látogatás célja, hogy a kiállított festmények alapján elhatározzák, melyik festőt kérjék föl a Berzsenyi lányok arcképének megfestésére. Berzsenyi bárót fárasztják a festmények, megjegyzései érzékeltetik a művészethez való viszonyát. Az Őszi táj című képről az jut eszébe: „Ebből hatezer hold egy tagban igen szép.”15 A Józsefet eladják testvérei című képpel elégedetlen, emiatt nem érdemes a művészet pártolása céljából a Műcsarnokba kifáradnia, ilyen arcokat az Orczy kávéházban is láthat. A legjobban, természetesen, a pápa portréja tetszik neki. Miközben a többiek ügyet sem vetnek a festményre, a báró „rabbinus tekintete”16 (a régiek pórias kifejezésével élve) rátalál az igazi művészetre. Nem kétséges, hogy ennek a képnek alkotójával kívánja megfestetni gyermekei arcképét.

Művészettel, irodalommal való kapcsolatáról az egyik legkomikusabb jelenet Elzával folytatott párbeszéde leendő könyvtáráról. Lányától kér tanácsot, milyen könyvekkel töltse meg az üresen tátongó könyvszekrényt. Elza lényegi kérdésekkel kíván apja szándékáról tájékozódni, mielőtt összeállítaná a megvásárlásra ajánlott listát, de minduntalan használhatatlan válaszokba ütközik. Berzsenyi báró első minőségű könyveket szeretne gyűjteni, minél kevesebb pénzért, mert a teremnek jó színezetet adhat ez a bútorzat, és befektetésnek sem rossz. Nem igazán érti, mi a különbség a tudományos és szépirodalmi művek között, inkább humoros könyveket szeretne, németül - a legjobb vicc sem hangzik olyan jól magyarul, mint eredetiben. A gyűjtemény vallásos szellemű legyen, de a vendégek számára a rókavadászatról is szeretne könyvet és egyéb díszműveket. Nem mellőzné a magyar műveket sem, bár a magyar írók egyelőre csak gyerekeknek tudnak jól írni. A bárónak határozott elképzelése van leendő könyvtára köteteiről, a könyvekben legyenek képek, vastag papíron, nagy betűkkel nyomják a szöveget, széles margó legyen a lapok szélén, és a fejezeteket üres lapok válasszák el egymástól.

Berzsenyi mama műveltsége nem sokban különbözik férjétől, az ajándékba kapott díszkötéses Schillert valószínűleg ő sem olvasta el. Ezzel szemben hálószobájában állandó esti olvasmánya a gothai almanach, onnan szerzett ismeretei óvják meg attól, hogy ne mondjon „valami sottiset”.

71