Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 7-8. szám - Molnár Miklós: Zelma zápszínháza

falai közt tenyésző falanszterlények pocsolyalelke. Hiábavalóság, verses rá fogások, csodás ráaggatások rettentő hiábavalósága! Rozsdás vasból nem kovácsolsz nemes szablyát, fertőzetes, holt talajból nem nő tulipán - és mégis: hit, rendületlen hit, a megtapasztalás bizonyosságává érő hit az isteni erő mindenütt jelenvalóságában, hit, hogy ez az erő megvilágosíthatja az egója gúlájához éjjel-nappal követ hordó és hordató, méhe gyümölcsét is ebbe a járomba kényszerítő Zelma szívét, látását, hallását, jobb kezét és bal kezét, megvilágosíthatja, ami fölötte és alatta, háta mögött és előtte van.

Ha átengedem neki a konnányt, mindig elámulok: nahát, milyen jól vezet (kifogástalanul megvilágított, néptelen, nyílegyenes útszakaszokon...), pedig a volán mögött ülve olyan töpörtyű, hogy alig lát ki a szélvédőn.

HEVERŐ

Megérdemli ez a kicsit sirály (a mocskos sirályok fajtájából: beszennyezték a defektes tankhajókból tengerbe ömlő olajszőnyegek) és nagyon görény ném- ber, hogy imádkozzanak érte? Nem csákánnyal kéne agyoncsapni az ilyet? De ha nem szeretem meg, hanem mindjárt az elején agyoncsapom, kanálisba fojtom, megeszem, vagy célra vezérelt levegő-föld rakétával telibe trafálom, talán azt se tudnám most, hogy fiú vagyok-e vagy lány. Ha nincs Zelma, akkor útvágás és eszmélkedés sincs.

A köznapi életben megnyomorítja a rengeteg nyűg, rá rakodás, beidegződés és görcs, ám a színpadon minden íze csupa sziporkázó ma-születettség, csupa történet nélküli iideség.

„Te Istók, vetetlenül nem férfi ez a Zelma? Kiváncsi volnék a kromoszómáira! Nem lepődnek meg, ha rejtett hereju him volna. Vagy legalábbis leszbikus, a lehető legmaszkulinabb ’butch’ fájtából, csak eppen nem meri kiélni a homoszexualitasat.

Az o egyedüli lehetősége, hogy mentesüljön a magzatgyilkossag hub- riszenek büntetésétől, s romlásnak indult teste es nyavalyás lelke meggyógyuljon: ha nem sumakol tovább, hanem »elojon a farbaval«, es megolt ivadékai szemebe nezve kerek perec kimondja: - Bocsassatok meg nekem! Bunt követtem el ellenetek, feláldoztalak benneteket a gyávaságomnak, a hiúságomnak, a tudatlanságomnak, a karriervagyamnak. Bűnöket követtem el, de mar nem vagyok azonos velük. Bocsassatok meg, vétkeim! Eleresztlek benneteket, hogy elbocsáthassatok.

Istók fiam, nem artana magadba fordulnod es megvizsgálnod, neked meg nincsen-e rejtettpinajusagod. Gondolom, te is tudod, hogy csakis a biszexuális hajlamaid terelhettek egy ilyen no fele. Ha férfi vagy, légy férfi, s ne hitvány, gyönge bab... Hagyd a fenebe az ilyen nőket, inkább tanulmányozd a matematikát! Igaz is: beletanultal-e mar a selyemfatyol-okadasba?” (Frank Marcell Rijádból küldött égik villámleveléből)

20