Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 6. szám - Prágai Tamás: Az átváltozás (2. rész)

- Májt mondtam? Dehogy. Szív. Az is egy testrész. Szívember vagyok. Kérdezte, milyen utca. Mondtam: Paulay Ede, házszám, emelet, ajtó. Tudtam.- Honnan tudod a címünket?- Haha! Névkártya nincsen? „Csutorás István, gimn. tanár, előadó”? Találékonyság, lelemény, kreatív intelligencia nincsen?- Elvitt valamit?- Dehogy! Figyeltem! Nézelődött. Jó ember, érdeklik a könyvek. Különösen Dosztojevszkij. Dosztojevszkijről értekeztünk. Érdekelte az anarchista múltad.- A... mim???- Az anarchista múltad. A bürokratikus társadalom ellensége vagy - vagy nem vagy? Említetted. Bürök vagy bürök? Meséltem neki erről. Krammer? Nem Krammer. Kérte, ne szólítsam Krammernek. Krokovicsnak szólítottam, hallgatott rá.

Hazudtam neked. Nem tudom, miért. Nem szólítottam Krokovicsnak. Elfelejtettem, hogyan szólítottam, de féltem bevallani imént. De hát micsoda a név? Hang és füst. Nem téged keresett, tudd meg a számból: Ágnest kereste. „Sellő Ágnest itthon találom? Seretném üdvösleni!”- Krammer tényleg selypít.-Mondom: nem emlékszem, de nem Krammer. Akkor már inkább Kutászi. Az, az. Segítőkészségesség volt benne, segítőkészséges ember! Mondtam, nem emlékszem, bogár vagyok. Voltam. Kérdezte, milyen bogár. Sajnos, hogy csó47