Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Marczell Péter: Időszerűség és korszerűtlenség - s némi mikrofilológia

Fejében rengeteg tudomány, lábán erős gyalogló izmok, kezében egy fütykös és előre... Nemcsak, hogy a tájat nem látja, amerre megy, de nincs feljegyzés se tőle, se róla, hogy mikor, hol, hogy hált, evett.” [Buharából egy] „kis vargabetű... nem igen zavarhatta a munkaerejét és idejét vidám szívvel, nagylelkűen pocsékoló Csornát. [1822.] június 9-én érkezett meg Leh városába. Itt most megtorpant és kezdett visszafelé menni... nyugatnak bandukolása közben Kasmír mese-ország szép határán találkozott egy angol úrral, akinek így írják a nevét: Moorcroft...” „Moorcroft célja: politikai és angol. Csorna célja: tudományos és magyar. S ez a két cél egy ponton találkozik, mindegyiknek szüksége lenne a tibeti nyelvre. ... megegyeztek egymással. Csorna meg fog tanulni tibetiül, megírja a tibeti nyelvtant, készít egy tibeti szótárt..., s ezért Moorcroft őt pénzben segíti.” „Leh kiskirályának ajánlására Zanszkár- országban Zangla ... megnyitotta kapuit Szikander, Eszkander vagy Szkander bég előtt. No, képzeljük csak el, egy jóeszű pogány eszkimó Ázsiából eljön Egerbe, hogy megtanuljon magyarul. Egy katolikus papi ember vállalja a tanítást. Az eszkimó előbb megtanulja a mindennapi magyar beszédet, akkor olvasni kezdik mondjuk a Toldit, az eszkimó érdeklődik a magyar történelem iránt, a pap beszél neki Álmosról, Nagy Lajosról, Mátyásról, Rákócziról, Kossuth Lajosról, aztán imakönyvet olvasnak, a pap beszél az eszkimónak a kereszténységről, Jézusról, a szentekről, a bibliáról, az eszkimó nyakig benne van a kereszténység szertartásaiban, a magyar világ jelenében és múltjában s amikor már pattanásig telt ezzel a feje, jön a földrajz és megtanulja, milyen más a svéd meg a francia élet, mint a magyar s milyen kis pont Európában Eger s hogy egész életét ha rááldozza, akkor sem tanulhatja meg apróra egész Európa minden nyelvét, minden történelmét, minden szokását. / Hát így volt Csorna Zanglában.” „... a tibeti világot, az egész tibetiséget ez a szó jelenti: Bőd ... mögötte elrejtve ... talán annak a nagy kérdésnek is a megfejtése, amely Csornát az európai Dákiából, azaz Erdélyből, ebbe a Nagy-Tibethez tartozó, de tőle mégis különálló, mondhatjuk már, tibeti Erdélybe, Ládák-ba hozta.” „[1824.] November végén ... érkezett meg Szabathuba ... az európai műveltség előretolt őrhelyén [és katonai véghelyén] Piripócsot talált, egy kis angol Piripócsot. Tessék csak elképzelni egy kis magyar várost, ahova beállít egy idegen eszkimó szőrökben-bőrökben s azt mondja, hogy negtanult egy szerecsen nyelvet, a kikaja vagy a szuahéli nyelvet s elkészíti a szótárát a szavak magyar jelentéseivel.” „Szenvedett Csorna, mert magas lelki életből kicsinyes mindennapokba zuhant, emelkedett erkölcsi fellegekből a hétköznapok marakodásába és vihogásába pottyant. Eh, majomtáncoltatás volt ez az egész! ... Meg volt bántva és joggal! ... Pocsékolta az időt és pocsékolta munkaerejét magyarázgatásokra, levelezésre, eh!” „Benn voltak már a nyárban, amikor [1825.] június 6.-án Csorna végre elhagyhatta újra Szabathut indiai-angol jóváhagyással és kalkuttai pénzbeli segítséggel. Indulás! Fel a hegyekbe.” „Szabathuba 1827 januárjában vergődött le, ... eredmény nélkül, pénze is elfogyott, ... az se volt biztos, nem süllyed-e koldus sorba, nem pusztul-e éhen minden pénz és támogatás híján. Ügy járt, mint akit elkap egy idegen gép, maga se látja, milyen szíjak szédületes forgásába keveredett bele, csak azt érzi, tudja, hogy no, most mindgyárt összemorzsolódik... Öt teljes hónap telt el

67