Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Pusztay János: Az irodalom mint a nyelv megmaradásának biztosítéka

séges mordvin eposz - úgy is mondhatjuk: eposz az egységes népről (PUSZ- TAY, 2004c).

Az elsősorban dalaikról ismert marik 2002-ben adták ki eposzukat, Jugorno (Az ősök i'ttja) címmel. A művet Anatolij SZPIRIDONOV állította össze (írta). A könyv kolofonjában úgy tűntetik föl, hogy a mű oroszul született meg, s ezt fordította A. MOKEJEV mari nyelvre. Az előhangban felsorakoznak a mari mitológia és népköltészet legfontosabb alakjai, mintegy jelezve, milyen keretek között játszódik az eposz cselekménye. Köztük van Onar - mitológiai alak, óriás, egyes elképzelések szerint a mari nép ősatyja -, aki Onar kapuján (azaz a szivárványon, amelynek hét színe az ég hét rétegét jelképezi) keresztül ereszkedik le a földre; Csumbilat, az utolsó mari hősök egyike, akinek születésekor három ismert és tisztelt vezér - Kugurak, Csotkar és Akpatir - adott ajándékot, mégpedig erőt, észt és ügyességet. Csumbilat legfontosabb feladata a nép védelme volt. Az ellenség leverése után sírba feküdt, hogy onnan szükség esetén feltámadjon, és csodakardjával elűzze az ellent.

Ugyancsak oroszul íródott, s ugyancsak kéziratban maradt az udmurt eposz, az orosz származású, de udmurt érzelmű Mihail PIUDJAKOV műve (A votják népi eposzból. Dalok és hősénekek). A 10 énekből álló, mintegy 3000 soros mű előzménye még az 1910-es évekre megy vissza, amikor Gerd KUZEBAJ, az udmurtok tán máig legnagyobb költője megállapította, hogy az udmurt mondák és hősénekek egy egységes nemzeti eposz töredékei. Az eposz mitologikus mondákat (is) tartalmaz, az udmurtok animisztikus elképzeléseit a természetről, az istenek antropomorf voltáról. Nyolc ének az udmurtok történetét írja le, a különböző udmurt hősök tetteit. Az énekek az udmurtoknak a tatár uralom előtti életét tükrözik. Az eposz verselése kalevalai, rímelése nincs, mint ahogy nincsenek szabályos versszakai sem. Ritkán él viszont az alliterá- cióval és a gondolatritmussal (PUSZTAY, 1988, 184, 186,188).

Valószínűleg nem a nemzetté válás elősegítésének igényével is született néhány eposzi mű. Az áttekintés viszonylagos teljessége kedvéért ezekről is ejtek néhány szót.

A komi eposz a sokoldalú - matematikusként, csillagászként, pszichiáterként, néprajzosként és íróként egyaránt számon tartott - tudós Kallisztrat ZSAKOV kéziratban maradt alkotása. A mintegy 5000 soros, orosz nyelven megírt eposz a Bjannia - a permi népek őshazája címet viseli. Kalevalai a címválasztás, a szemlélet és hangvétel is (DOMOKOS, 2001, 14).

A nyugat-szibériai népeknél megtalálható motívumokat felhasználva alkotta meg 1915-1927 között Mihail PLOTNIKOV a 20 énekből álló, több mint 6000 soros orosz nyelvű, de vogul-osztják témájú eposzát, a Jangal-maa-t. A mű témája a voguloknak az oroszok általi megalázása, sikertelen fegyveres ellenállási kísérlete a hódítókkal és a misszionáriusokkal szemben, s végül a vo- gulok élete a hódítás után. A főhős, Vaza, törekvései nem járnak sikerrel, felad42