Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Pusztay János: Az irodalom mint a nyelv megmaradásának biztosítéka

ja eredeti célját, elássa hősi kardját. A bajok forrása, hogy a vogul nép orosz ruhákban jár, orosz dalokat énekel, elfelejti nyelvét és szokásait. A hagyományokhoz hű vogulok azonban bíznak abban, hogy Váza vitéz egyszer majd visszatér.

Végül: a szamojéd népek mitikus elemekkel teli hősi énekei azt sugallják, hogy egykor létezhetett szamojéd eposz. A XX. század elején a neves finn nyelvész, Kai DONNER a Nyugat-Szibériában élő szölkupoknál olyan mondakör már csak prózában fönnmaradt darabjait találta meg s jegyezte le, amelyek - véleménye szerint - eposzba foglalhatók. A mondakör teljes felgyűjtése nem történt meg, s így nem valósulhatott meg annak művészi feldolgozása sem. DONNER mindenesetre a rendelkezésére álló töredékek, variánsok alapján rekonstruálta a szölkup eposz tartalmát. Az eposz hőse Itje, akinek életcélja, hogy harcoljon népe ellenségei - az emberevő szörny, az idegenek, az ördög barátja és az oroszok atyja, Kerisztosz (=Krisztus) - ellen. Végül Itje belefárad a reménytelen küzdelembe, visszavonul, de — a kalevalai Väinä- möinenhez hasonlóan - megjósolja visszatérését. (PUSZTAY, 1988)

4. Végezetül

Oroszországi nyelvrokonaink helyzete sem a politikai, sem a demográfiai helyzet, sem a sokuk körében tapasztalható nihilista szemlélet miatt nem nevezhető rózsásnak. Ugyanakkor megjelent egy új nemzedék, amelyik részben külföldön tanult, meg akarja őrizni ősei nyelvét és kultúráját. Ha ők ki tudnak tartani eszméik mellett, ha a művészet segítségével vissza lehet adni a népnek az önbecsülését, akkor - legalább a viszonylag nagyobb lélekszámúak - fennmaradása nem reménytelen.

IRODALOM

ANTTILA, Aarne: Elias Lönnrot. Eliimä ja toiminta II, Helsinki, 1935.

ANTTONEN, Kalcvala-lipas, Helsinki, 1999.

DOMOKOS Péter, A harmadik finnugor eposz? - Nyelvtudományi Közlemények, 1981/83, 122-131.

DOMOKOS Péter, Die uralischen Literaturen - HAJDÚ Péter - DOMOKOS Péter, Die uralischen Sprachen und Literaturen, Budapest, 1987.

DOMOKOS Péter, A Kalevala nálunk és nyelvrokonainknál = A Kalevala végleges szövege 150 éves. (A Magyar Tudományos Akadémián 1999. szeptember 14-én rendezett jubileumi tudományos ülés előadásai), Szombathely, 2001, 11-18 (Specimina Fennica IX). HÄKKINEN, Kaisa, Agricolasta nykykieleen, WSOY, 1994.

HÄKKINEN, Kaisa, BLOMQVIST, Pia, Suomea suomalaisille suameksi vuodesta 1836: Elias Lönnrotin kieliopillisct kirjoitukset, Turku, 2000, 25-45.

JANICKE, Gisbert, Kaiéival and. Das finnische Epos und die Problematik der Epikübersetzung, Hamburg, 1991.

KAIVAPALU, Annekatrin, MUIKKU-WERNER, Pirkko, Soome ja eesti (iili)öpilaste arva- musi emakeelest, Tartu, 2000, 83-106.

KOLEHMAINEN, John I., Epic of the North. The Stoiy of Finland’s Kalevala, New York, 2000.

43