Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Czakó Gábor: A fáraó, a lepke és a pacal

elkülönültségében, sőt szembenállásában, a velük való versengésben mutatja meg önmagát. Számára Isten nem Atya, hanem a szabadság korlátozója; 6 ugyan nem képmása senkinek. „Tudtok-e még olyan, ma otthon élő, magyar írót- költőt, aki annyira nem tévedett, és annyira egyenes 'úton állt életében, mint én?” Ez több sebből vérző mondat egy külföldön élő magyar író könyvéből származik. Az úton állás jelentését ne is firtassuk... Az önteltségről mindent elmond maga a szó: aki ilyen, az el van telve ön­magával. Lénye csurig töltött edény, amibe nemhogy Jézus és a másik ember, de egy apró megrendülés sem fér, tehát szellemi értelemben vett megismerés­re képtelen. Az európai egyén a liberalizmusból jövet logikusan fejlődött tovább az anar­chizmusba. Max Stirner anarchista ide­ológus írja: „Mire vagyok jogosult? Amire fólhatalmazofn magam”. Nem hagy­hatjuk ki az ősök közül Nietzsche felsőbbrendű emberét, Ubermenschét sem, aki fölötte áll az erkölcsnek: „A ragadozó a legmagasabb rendű formája a szabad életnek.” (Idézi mindkettőt Várkonyi Nándor Az ötödik emberben.) A kommunisták és a nácik látszólag a liberálisokkal és az anarchistákkal ellen­kező úton indultak el, igazságosságot és az elnyomottak fölemelését hirdették, de hamarosan az önteltségnél kötöttek ki: „Mi, kommunisták, különös emberek vágniuk. Különös anyagból vágniuk mi gyúrva. ” így kezdte beszédét Sztálin a szovjet kommunista párt második kongresszusán, röviddel Lenin halála után: „Mi vág'unk azok, akik a nagy stratéga, Lenin seregét alkotják. Semmi nincs, ami megtisztelőbb volna, mint ehhez a sereghez tartozni. (...) Nem mindenkinek adatott meg a viharokat és borzalmakat elviselni, amelyek ehhez a párthoz való tartozással együtt jártak. A munkásosztály fiai, a szükség és a harc fiai, a hihetetlen nélkülözések és heroikus erőfeszítések fiai - nekik mind a pártban a helyük. ” Hősök tehát, szinte a társadalom fölötti lények. Vezéreik, a leninek, Sztálinok, hitierek egyenesen istenek: ugyanazon a boltozaton ragyognak, ahol a lenonok, madonnák és az elviszek. • Az élcsapat bizonyos tagjainak, a vezér legszűkebb környezetének fönntar­tották az egyéniség lehetőségét, a többieket beolvasztották a kollektívumba, nem a közösségbe, hanem a tömegbe. A közösség ugyanis csak személyekből lesz, egyénekből mindössze tömegre futja. Sztálin írja A leninizmus kérdésihez c. brosúrájában: „A proletariátus tömegszervezeteinek egyetlen fontos döntése sem jön létre a párt vezető utasítása nélkül. A proletárdiktatúra alkotórészei: a párt vezető utasításai, plusz ezen utasítások végrehajtása a proletár tömegszervezetek A média-idióta nő 5

Next

/
Thumbnails
Contents