Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 5. szám - Czakó Gábor: A fáraó, a lepke és a pacal

É N T E L T S É 6 Hányszor megesik, hogy beszélgetünk egy társaságban - például a tatárjárás előzményiről és következményeiről amikor betoppan valaki, belevág az ép­pen szóló mondókájába: En ezt már akkor is megmondtam! Aztán a döbbent csöndet kihasználva sorolja, akár a gép, hogy ő micsoda nagyszerű ember, tes­sék észrevenni. Az ő persze úgy hangzik, hogy én: és amíg el nem megy, nem is hallani egyebet, mint én, én, én. Ismerjük a bölcsességet: én-nel nem kezdünk mondatot. Talán történetünk hőse is ismeri, ám énje annyira erős, hogy nem bír vele. Ránéztében erőszakos és faragatlan alaknak látszik, de hamar észrevehető a kétségbeesettsége: a dol­gok rémuralmát szenvedő világban így próbál magára terelni némi figyelmet. Boldogult drága keresztanyám állandóan magasztalta a főztjét. Még kis sem merte a pörköltet, máris lelkendezett, hogy mennyire keményre sikeredett a galuska, milyen puhára a hús, zamatosra a lé. Egy idő múlva nekikeseredett: nem ízlik? De. Akkor miért nem dicséritek? Mert nem hagytál nekünk egyetlen lelkes szót sem. Azt mondják némely okosok, hogy Európát az én hozta létre, az ént pedig, pontosabban a személyt, a kereszténység, amennyiben a Megváltó ránk bízta az erkölcsi ítéletet is a szeretet parancsában: kinek-kinek annyira kell szeretnie felebarátját, amennyire önmagát szereti. A szabadságunk is rajtunk múlik, le tudjuk-e rázni bűneink igáját, vagy nem. Más nagy kultúrák, világvallások az egyéni sorsot sokkal alacsonyabbra tart­ják. Lin yu tang szerint a kínai elsősorban a családjában, a családjáért él, nem önmagáért. Számos család évezredekre vezeti vissza eredetét. A hinduk és a buddhisták a látható világot káprázatnak tekintik, amiben semmi sem valósá­gos. Ezért az élet célja az, hogy az egyéni vonásokat: a szenvedélyeket, a vágyakat mint valótlanságokat fölszámolva beleoldódjék az atmanba - jobb hí­ján mondjuk így: a világlélekbe, a nirvánába. A muzulmánok szinte a Miatyán- kot követik: legyen meg a Te akaratod! Szerintük az egyéni sors teljes egészé­ben Allah kezében van, az ő akarata ellen nem lehet, nem is érdemes berzen­kedni. Európa másik forrása görögség. Mitológiája hemzseg a színes, eleven ala­koktól, de emeli köztük intő ujját Narkissos, aki tizenhat éves korában pillan­totta meg először a tükörképét egy forrás vizében. Azonnal beleszeretett, és bele is pusztult reménytelen önszerelmébe. Narkissos nevének gyöke a narké, a kábítás. Az egyént nem tisztelő műveltségekben nem robbantak ki társadalmi és ipari forradalmak, kultúrájuktól sem szakadt el a civilizációjuk. Az ilyesmiket tőlünk tanulják. A korszerű nyugat-európai, amerikai én-kép, az egyén gyökeresen új a történelemben. Fölmenői közt ugyan ott a kereszténység, de mint megtaga­dott ős, mert a kereszténység emberfogalma a személy, aki a felebaráti szeretet gyakorlása révén kapcsolataiban él. Az egyén ellenben a többiektől való 4

Next

/
Thumbnails
Contents