Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 4. szám - Sarusi Mihály: Garai István: Két év börtön a Mesekirályért 1949-ben

Garai István írja a róla írt jegyzetet olvasva:

Elszomorodva nézem a rólam szóló értő soraid... olyan tollforgató kolléga részéről, aki... megszerezte...Azt a verseskötetet, amelyet az akkori dicső, érdemdús hatósá- gok figyelemre méltattak, sőt egyenesen veszélyesnek ítéltek az akkortájt szárnyait bontogató államrend részére. (L. Meseki rály.^ A háttérben csak ennyi áll: szülőföldem a Csallóközzel és a Mátyásfölddel együtt megtért az anyaországhoz - ám én újraelvesztésekor, a jogtalanság és igazságtalanság bekövetkeztekor jeremiási hangot ütöttem meg - amiért a hatóság felfigyelt rám, és államellenes izgatás címén két évi börtönre ítélt. Állásomat is elvesztettem - a békéscsabai általam megszervezendő intézmény tanári állásából felmentettek -, 13 évig nem taníthattam. Valóban: Mesekirály volt a címe... Ilyen sorok voltak benne: „csak kiáltsd te is tele torokkal, hogy szabadság, pártok, demokrácia: és a magyarnak ősapái földjén sem élnie, sein többé halnia". A Csehszlovák Állam valóban szívesen tört volna életemre is az ősidők óta ott élő magyar százezrekkel együtt, de kénytelen volt megelégedni az ősi rögtől való megfosztással, azaz kitelepítéssel, lg' lettem én magyar állampolgár a becstelenül megcsonkított hazában.

A háború után a Békéscsabán létesítendő szlovák tannyelvű gimnáziumnak valóban én voltam az első igazgatja - talán csak egy esztendeig, mert utána mehettem a szegedi bíróság elé, bog’ számot adjak „égbekiáltó, rebellis” nemzetiségi politikámról.

A sziilőfóldvesztés és áttelepítés után a minisztérium állást biztosított először a békéscsabai magyar tannyelvű gimnáziumban (pontosabban: lány gimnáziumban). Eg' év elteltével meg kellett szerveznem az ott létesítendő szlovák tannyelvű általános gimnáziumot. Három-nég osztályra való tanuló jelentkezett - tanárkollégáim száma rövi-desen hatra vág' nyolcra garapodott. Nemzetiségi iskolai igazgatói megbízatásom rövidesen... véget ért, men perbe fogak, elítéltek „izgatás” vádpontja alapján két évi börtönre és tíz évi politikai jogvesztésre. 13 év múltán juthattam újra katedrához.

Miután levelében megjegyezte, szívesen fogadna pesti otthonában, ellátogatok hozzá. Ott regél tovább.

1944-ben Ausztriában hadifogságba estem, az orosz fél év után hazaengedett.

1945- ben hazamentem szülőfalumba, ahol meggyilkoltak szinte minden magyar értelmiségi embert. Áttelepítéskor jött eg' nag’ teherkocsi értem. Magyarországon választhattam: Nagykőrös vág' Békéscsaba? Magar-szlovák szakos voltam. Volt eg' ismerős csabai lány, íg Békéscsabát választottam. Először a magyar leánygimnáziumban tanítottam, ide jöttek Nag'ölvedről a könyveim. Utána a szlovák iskola következett, ahova sorban jöttek a Felvidékről kitelepített tanárok.

1946- ban bízták rám a szlovák gimnázium megszervezését. Rövidesen lefogott a hatóság. ... letartóztattak, háborús bűnös, a rendszer ellen támadó gonosz bűnöző lett belőlem. Először két év, másodfokon megtoldottak tíz év politikai jogfosztással, amelyből tizenhárom év lett. A két évet leültem Szegeden a Csillagban, ott ítéltek el. Azután, bog1 nem tanárkodhattam, Siófokon szövetkezetben, mezőgazdasági vállalatnál tisztviselő voltam, majd nyugdíjig tanítottam. Nős voltam, amikor elítéltek, eg'éves a kisfiam, aki Csabán született. A feleségem tanítónő, a háború után Nagyváradról áthelyeztette magát Békéscsabára. Tíz év után működhettem volna a pályán, de eltiltottak. Amíg börtönben voltam, a feleségem Békéscsabáról áthelyeztette magát Kőszegre, oda mentem utána. Cserét ajánlottak, íg kerültünk Siófokra. 13 év után 6-7 évet még taníthattam a Balaton mellett.

76