Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2006 / 1. szám - Czakó Gábor: Holt lelkek, A halál civilizációja, Eszközök eszköze
kellett volna? Inkább csak hencegni szeretnének, hogy ők itt is jártak? Ok jártak itt vagy a gépük? Az eszközökről szólván nem lehet megfeledkezni a zenéről, lényünk egyik legfontosabb művelőjéről. Végtére is eszközeinkkel alapvetően önmagunkat műveljük. Az idősebbek még emlékeznek arra, hogy az elektromos áram először csak a hagyományos hangszer hangját erősítette föl. Aztán kifejlődött a villanygitár, s kiderült, hogy Santana művei nem játszhatók rajta, de a rockzene sem tud dübögni a klasszikus hangszeren. A technikai újítás átalakította a hangszert, a zenét és az embert is: Santana hallgatói nem járnak diszkóba, annak a közönsége pedig elkerüli a valódi zenei eseményeket. „Soha senkinek eszébe nem jutott azt állítani, hogy a techno érték volna - írja internetes honlapján Csonka Gábor. - Még azt sem nagyon, hogy zene volna. Drog. Nem vegyi anyag, hanem a monotonitása hatására szabadulnak fel endoifinok és adrenalin az emberben. Komolyan segít az alkotásban. ” Hogy mit lehet alkotni dübörgő zajban, nem tudom. De a techno és a drog összekapcsolására érdemes fölfigyelni: lám, egy hívő számol be arról, hogy bizonyos eszközök eszközzé kábítják használójukat. • Ismerek egy embert, aki vett egy kapálógépet. Azóta két-három hetente föl kell karmolnia kertjének amúgy parlagon hagyott részét. A gép küldi melózni. Időnként megtörli a homlokát és panaszkodik, hogy minden rá marad, gyermekei egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe. Sőt, a tájára sem mennek. Miért is mennének? A kapagép képére és hasonlatosságára alakított kertben sehol nem találnak egy, az ő képüknek megfelelő zugot, ahol barátaikkal cseverész- hetnének, vagy szalonnát süthetnének. Rendszerint a szobájukban kuksolnak -vagy éppenséggel csavarognak, mint azok a fiatalok, akik egy Rózsa Sándorra való vasláncot csörgetnek magukon meg malacos orrkarikát, fél fejük leborotválva, maradék hajuk kék és lila; szemlátomást elvesztek. A magukra aggatott cuccoktól remélik, hogy valaki végre megtalálja őket. Ördögi csapda, mert bizony vajmi kevés látszik az ő gyöngédségre, megértésre, szeretetre vágyó lényükből a rettenetes álca alatt. Mi következik az eszközből? A kalapácsból a kallás, az ütés: szögre és halántékra. A hangszerből mámor és kábulat. A pénzből hatalmaskodás és személytelenség. Aki szerszám lesz eszközei markában, az soha nem jut önuralomra. Olyant még nem hallottam, hogy valaki számítógéppel vagy pénzzel győzte volna le saját rossz hajlamait. Egyetlen igazi eszközöm önmagam. Minden szavam, tettem és munkám az én személyem lenyomata. Ha öncélomra használom magam, Gólem leszek. Elvadulok, harácsolni, hatalmaskodni kezdek, amíg a halál jegyét nem írják a homlokomra. Igazi helyem Mesterem szerszámosládájában van. 194. Beavatás 29
