Életünk, 2006 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2006 / 4. szám - Fűzfa Balázs: A regényegész képszerűsége - Esterházy Péter Ottlik-rajzlapja

hallgatásával - mást: látványt, látomást egy regény formavilágáról”16.

„A gobelin - folytatja később Balassa - annak az evidenciának a kinyilvánítása, hogy ez a regény, az Ottlik Gézáé, méltó arra, hogy másolás útján az írás legmélyebb titkaiig hatoljunk, és annak is, hogy ez a gobelin, az Esterházy Péteré, méltó arra, hogy látvánnyá örökítse a megalkotott regény folyamatát. Amennyire ima, mint minden igazi talált tárgy, annyira odaadás; lelkigyakorlat itt és most. Egyetlen lapon.”1 * 3 * 5'

S ezen az egyetlen lapon ott van a leglényegesebb, ami benne lehet egy regényben - ami ugyanakkor könnyűszerrel van benne minden képben az emlékezés mint élmény, a múlt mint jelen, a Te mint Én s az Én mint Te. Az el- múlhatatlan pillanat, mely maga a teljesség mégis, s melynek befogadásához immár nem szükséges az idő kegyéért könyörögnünk holmi Istenekhez sem. „Az időnek, nem mint »az örökkévalóság képmásának«, hanem mint az ember túlléphetetlen dimenziójának - mondja Hans Robert Jauss melyben mindenkinek megvan a csak neki rendelt helye (...), és amelyben évei gigászi árnyát kell magával hurcolnia: ennek az időnek rá kell nyomnia bélyegét a műre; mert benne bírja az ember otthonát, és benne lelheti meg újra igazi Mennyországát - az emlékezés révén, ami visszahozza számára az elveszett időt, és a művészet révén, ami egyedül képes az időbelit időtlenné emelni és képben rögzíteni annak imbolygó tüneményét”1*.

A Budi7 Ablaka sem készül(het) el soha, de száz és száz festékrétege, millió hiperképpontja megannyi történetet, létpillanatot, életmetszetet tartalmaz. És nincsen utolsó ecsetvonás, mert nincsen utolsó történet sem. Csak a nem- retorizált létezésbe való áttűnés van. Az ember, az „urológiai incidens” (Buda) elmúlik, de a kép, a történet és az érzés megmarad.

1 E tanulmány - melyben korábbi dolgozataim szövegét is felhasználtam - részlet készülő Ottlik- könyvemből, amely az Argumentum Kiadónál jelenik meg 2006-ban .sem azé’, aki aka/ja..." Az Iskola

a határon a hagyomány, a prózapoétika, a hipertextualitás és a recepció tükrében címmel. (A szerzó)

: Amint az köztudott, Esterházy Péter 1982-ben egyetlen lapra lemásolta az Iskola a határom, mégpedig egymásra írva a sorokat - vagyis a szöveget megszüntetve őrizte meg, s változtatta át a regényt képpé. A „rajzlap” a 2 00 5/5-ös Mozgó Világ mellékleteként jelent meg, illetve az e szám első 33 oldalán olvasható, Alexa Károly szerkesztette Sorakozó című összeállítás - melyben fiatal írók köszöntik a 70 éves Ottlik Gézát - befejező részeként megmutatja az „kép” létrejöttének állomásait is. Később E. P. így emlékszik vissza a „köszöntés”-re: „Műikor odaadtam, az nagyon fölemelő jelenet volt, ám nem nélkülözött valami drámaiságot, mert Ottlik vélhetően kicsit okosabb volt nálam, s átlátta, bog}' itt nem valami veszélytelen dolog történt; nemcsak arról van szó, hogy egy szépség előállíttatott, és hogy mi, két kiugrott matematikus, meg tudtuk beszélni, hogy mit jelent két halmaznak egymáshoz való egy-egy értelmű hozzárendelése - vélhetően átlátta, hogy én valamibe beletrappoltam. Azt én láttam az arcán ott rögtön. S ez igaz is, rendben is van így, így működik az irodalom, egyik író a másikra lép, tanul tőle és bekebelezi, tiszteli és elhagyja, otthagyja és fölhasználja” (TAKÁTS József, „Hát mért [sic!] oly fontos nekünk ez az emberi Beszélgetés Esterházy Péterrel (Részletek) = Az elbeszélés nehézségei. Ottlik-ohasókönyi\ Bp., Holnap, 2001, 355).

3 MOOR, Margriet de, Az egyiptomi herceg, Bp., Európa, 1999, 34.

3 FARAGÓ Kornélia, Térirányok, távolságok. Térdinamizmus a regényben, Újvidék, Forum, 2001, 33.

5 TOLCSVAI NAGY Gábor, A »tökéletes mondatok« poétikája Ottlik Géza prózájában = T. N. G., „Nem. találunk szavakat". Nyelvértelmezések a mai magyar prózában. Pozsony, Kalligram, 1999, 146.

* „»A jó könyv (...) mindig elolvastatja magát. A színével is hat rám, a szagával is; fizikai, anyagi valóságából vonzerő árad. A rossz írót viszont elárulja a nyomtatott oldal képe, a ’tükör’, a szedés is. Talán a bekezdések aránya, a mondatokat jelző és elválasztó nagybetűk elhelyezése, a központozás, a

52